Szolgáltatott irodabiznisz

Milyen következménye van a válságnak azon kívül, hogy lassabban bővül az új irodakínálat? Például az, hogy a bérlőjelölt vállalatok sokkal alaposabban gondolják át irodaigényüket, mint eddig. Az elbocsátások, összevonások rengeteg üres íróasztalt eredményeznek, és igen drága mulatság a szükségesnél hoszszabb ideig így hagyni ezeket az asztalokat, és mondjuk nem költözni vagy nem albérletbe adni a fölös területeket.

A legfejlettebb irodapiaccal rendelkező Nagy-Britanniában találták ki jó pár évvel ezelőtt az úgynevezett szolgáltatott irodákat. Ez annyit tesz, hogy a modellt irányító cég hosszú távra, nyomott áron bérbe vesz nagyobb területeket egy irodaházban, majd piaci áron albérletbe adja nagyon rövid és közepes időtartamra. A különbözet a bérbeadó haszna, és a tőkeszegény kisebb és közepes bérlőjelölt cégeknek nem kell hosszú időre elkötelezni magukat (általában minimum három év a bérleti időszak), viszont teljesen berendezett és szolgáltatásokkal is ellátott irodákhoz jutnak – akár egy-két napra is.

A Temze mentén a budapesti Duna-parthoz képest sokkal több irodaház sorakozik. Különösen a külvárosi részeken. Egyes szakértők szerint azok a külső épületek az egykori textilipari gyárépületek sorsára jutnak: vagy lebontják, vagy megváltozik a funkciójuk, és például retro szórakozóhelyek lesznek belőlük.

A szolgáltatott irodabiznisz nagyágyúja a Regus cég, s főnöke, Mark Dixon egyáltalán nem aggódik amiatt, hogy Londonban is irodai túlkínálat van. A Financial Timesnak nyilatkozva azt mondta: a recesszió ezen a területen is a változások katalizátora, hiszen a bérlő cégek manapság teljesen átgondolják a területhasználatukat, és arra törekszenek, hogy minél hatékonyabban helyezzék el az alkalmazottaikat. Sok esetben ez egyszerűen sűrűbb ültetést jelent, ám az általában is rugalmasabb kisebb és közepes cégek már megfontolják, hogy szolgáltatott irodákat vegyenek igénybe, esetleg ösztönözzék a távmunkát.

A Regus ügyfelei között elég sok olyan is akad, amely – a felkészületlensége miatt – egyszerűen nem képes hatékonyan bánni a bérleményével. Mások inkább az úgynevezett eladás-visszabérlési ügyletekkel próbálkoznak, vagyis az általuk lakott irodaházukat értékesítik, majd azonnal visszabérlik. A Credit Suisse járt el így a minap a Canary Warf irodatorony esetében, illetve a HSBC Bank a New York-i főhadiszállásával.

Érdekes fintora a sorsnak, hogy a Regus főnöke gyakorlatilag milliárdos lett a cég tőzsdei bevezetése után, de a technoló-giai cégek ezredfordulón bekövetkezett sorozatos bukása után a Regus-papírok értéke 80 millió fontra zuhant, és a vállalatot a megszűnés fenyegette – emlékeztetett a brit napilap. Amerikában az általa bérelt irodaházak elnéptelenedtek, a cégnek nem vagy alig volt készpénzbevétele, miközben nem tudott kiszállni hosszú távú bérleti szerződéseiből. A Regus egyesült államokbeli leányvállalata csődvédelem alá került, brit cégének többségét megvette az Alchemy magánbefektető társaság.

A Regus ma 75 országban 1000 bérleményt tart fenn, s a recesszió kezdete óta csupán öt épületből vonult ki. Irodaházainak 65 százalékában rövid távú szerződésekkel van jelen, ez óriási változás 2000-hez képest, amikor 90 százalékban hosszú távú szerződések kötötték a társaságot. Ezzel a bérleti díjak meredek zuhanásának kártékony hatását is jobban kivédheti.

Matt Pullen, a CB Richard Ellis nemzetközi tanácsadó egyik vezetője szerint manapság kevés, ha egy cég mérsékli az üzemeltetési kiadásait, sokkal inkább arra van szükség, hogy az egész ingatlanportfóliót csökkentse. Londonban elég sok húsz évre kötött szerződés jár le mostanában, úgyhogy a Regus célcsoportja igencsak népes – mondta a szakértő, aki azonban rámutatott: mivel a nagy területeket bérlők is szeretnének fellépni bérletbe adóként, akárcsak a Regus, ez az utóbbi számára erős konkurenciát jelent, és lejjebb viszi a bérleti díjakat.

Érdemes emlékeztetni arra, hogy három évvel ezelőtt a 2009-es irodaigényekre vonatkozó előrejelzésekben már 25 százalékos mobil munkaerővel számoltak. Már akkor is utaltak arra a lapunknak nyilatkozók, hogy a munkaállomások fenntartása a vállalatok árbevételé-nek 5-10 százalékát teszi ki, és a cégek számára előbb-utóbb fontossá válhat, hogyan faraghatnák le ezeket a költségeket. A virtuális iroda, azaz egy jól csengő cím megléte titkárnői és front desk szolgáltatással az utazó üzletemberek vagy induló vállalkozások számára is hasznosnak bizonyulhat. Ezek általában nem engedhetnék meg maguknak, hogy egy prémium kategóriájú irodaházban béreljenek helyiséget.