Indulatos pengeváltás az egészségügyi bizottságban

Indulatos kirohanásoktól sem riadtak vissza az amúgy szakmai barátságban lévő, többségükben orvos képviselők a parlament egészségügyi bizottságának mai ülésén. A fideszes Kupper András egyenesen azzal vádolta meg az egészségügyi minisztert, hogy "hazudik". Székely Tamást mellbe vágta az erre a bizottságra nem jellemző indulat, és úgy fakadt ki: megfontolja a bírósághoz fordulást.

A pengeváltás oka a H1N1 influenza vakcina ügy volt. Kupper ugyanis kifogásolta, hogy az oltóanyagot az Egészségügyi Készletgazdálkodási Intézet (EKI), mint nagykereskedő forgalmazza, pedig a gyógyszer-nagykereskedők azt olcsóbban, az EKI által felszámolt 450 forintos árrés helyett 8 százalékos árréssel vállalnák. Az EKI alkalmatlan a forgalmazásra - jelentette ki.

Ám a miniszter ezt cáfolta, s mint mondta: a kezdeti nehézségek után kiegyensúlyozott a patikák, az oltópontok, az egészségügyi intézmények ellátása. Hazánk lakosságának 22-23 százalékát már be is oltották, ami azt jelenti, hogy Európában az élvonalban vagyunk, csak a svédek előznek meg bennünket. Cél az Egészségügyi Világszervezet által ajánlott 60 százalékos átoltottság. Elmondta azt is, hogy a korábbinál kisebb mértékben emelkedett a múlt héten az influenzaszerű megbetegedések száma, 42900 új beteg jelentkezett az orvosoknál influenza-szerű tünetekkel. A nyugati országrészben magas a megbetegedés aránya, Nógrád, Csongrád és Veszprém megyében, valamint a keleti megyékben mérsékelt. Bejelentette azt is: mára huszonötre emelkedett a H1N1 vírussal fertőzött haláleset, egyik áldozat sem volt beoltva. A szaktárca levélben kéret föl a kórházakat, hogy Karácsonyig az ágyak 10 százalékát szabadítsák föl az esetleges influenzás betegek fogadására.

Pesti Imre fideszes képviselő szerint nem növelte a bizalmat az oltás iránt a vakcinagyártóval kötött titkos szerződés, amibe hosszabb huza-vona után vált lehetővé a betekintés, ám abban a kormánypárti és az ellenzéki képviselők is egyetértettek, hogy ettől függetlenül oltani kell. Székely Tamás arra is ígéretet tett, hogy betekinthetnek a képviselők az EKI által beszerzett antivirális készítményekről szóló szerződésbe is.

Székely Tamás beszámolt arról is, hogy az idei 343 milliárdos gyógyszerkasszát tudja tartani az Országos Egészségbiztosítási Pénztár, ám a gyógyászati segédeszközökre eredetileg tervezett 42 milliárdot 4,7 milliárd forinttal túllépik. A gyógyító-megelőző kassza 727 milliárdos előirányzata pedig 8,4 milliárddal kevesebb lesz. Mikola István, a bizottság fideszes alelnöke tragikusnak tartja az egészségügyi intézmények pénztelenségét. A 100 milliárd forintos adósságállományuk már veszélyezteti a beszállítókat, akik a banki hitelek befagyasztása miatt likviditásai gondokkal küzdenek. Szerette volna megtudni: vajon a tb-járulék bevétel csökkenésében szerepet játszik-e, hogy az állami cégek (BKV, MÁV stb) nem fizetik a járulékot. Ám a miniszter szerint erre csak az APEH tud válaszolni, hiszen az OEP csupán a jogviszonyt ellenőrzi, a járulékot az adóhatóság szedi be.

Pesti Imre szerint elfogadhatatlan a kórházak gyakori finanszírozás változása, mert az kiszámíthatatlanná teszi a gazdálkodásukat. Ő, s több ellenzéki képviselő társa is úgy látja: hiába ígért a kormány jövőre 13 havi működési költséget a kórházaknak, az kevesebb lesz az idei 11 havinál.

Ezt cáfolta a miniszter, s mint mondta: a finanszírozás nem szakadhat el a kórházi teljesítményektől. A nehéz pénzügyi helyzeten - a gazdasági válság ellenére - segít a kormány. Az ágazati szakmai szervezetekkel megegyezve novemberben 4,5 milliárd többletforrást, januárban további 6 milliárdot utal ki számukra a biztosító, a jövő évi költségvetést pedig 38 milliárddal növelték. Arra az ellenzéki kérésre, hogy szabadítsa föl a kormány az Egészségbiztosítási Alapban zárolt összeg maradék 9 milliárdos részét még az idén, Székely azt válaszolta: erre az állami költségvetési hiány növelése miatt nincs lehetőség.

Többen kifogásolták, hogy az ígéretek ellenére nem javult az egészségügyi dolgozók bérezése, ezért sokan hagyják el az országot, s nem lesz utánpótlás. A miniszter szerint az elmúlt két évben 928 doktor kérte az úgynevezett jó hírnév igazolást (ez szükséges a külföldi munkavállaláshoz), nem tudni, hogy valamennyien el is hagyták az országot. Az viszont tény, hogy évről-évre nő az orvosegyetemre fölvett medikusok száma. Székely Tamás is úgy látja: sokkal jobb fizetésekre lenne szükség, ám erre a jövő évi költségvetés sem ad lehetőséget.