Ecostat-ingatlanbarométer: 2009 második felétől lassú növekedés

Az éves index, amelyet az ingatlanpiacon résztvevő csoportok négy negyedévi véleménye alapján számít ki az Ecostat 9,3 százalékponttal alacsonyabb a 2008. évi (44,9%) és 17,9 százalékponttal a 2002-es eddig mért legmagasabb (53,5%) értéknél.

A 35,6 százalékos összesített éves index részleteiben azt mutatja, hogy 2009 első két negyedévében tovább csökkent az Ecostat által mért ingatlanbarométer, az év második felétől kismértékű és lassú növekedés figyelhető meg.

E növekedés ellenére egész évben 40 százalék alatt maradtak az indexek, s az év végi 3,1 százalékpontos emelkedés mellett is csak 38,5 százalékot ért el a 2009. negyedik negyedéves ingatlankonjunktúra értéke.

A bérleti díjak jövőbeni változásának megítélésekor a vizsgált ingatlantípusok többségénél jellemzően csökkenést várnak a forgalmazók. Ha az átlagot számoljuk, akkor az új kereskedelmi építmények, az „A” kategóriás” irodák és az új ipari épületek (-2,5;-2,5 és -3,2%) bérleti díjai csökkennek a legkevésbé. Legnagyobb mértékben esnek vissza a bérleti díjak a használt ipari építményeknél (-10,6%-kal), a használt logisztikai és a használt kereskedelmi ingatlanoknál (-8,5; -8,5%), valamint a használt lakóépületeknél (-8,3%).

Várható tendenciák 2010-ben

Új lakások piaca
• jelentős az eladásra szánt új lakások kínálata és hosszú az értékesítési idejük;
• csökken, illetve stagnál a kereslet az új és használt építésű lakások, házak iránt;
• az új és a használt lakások eladási ára egyre inkább alku tárgya;
• a nehezen és lassan értékesíthető új lakások forgalmának gyorsítására jelentős kedvezményeket adnak;
• még mindig van kereslet az egyedi, igényes lakóingatlanok iránt;
• lassítják a beruházók az új ingatlanok építését.

Használt lakások piaca
• a nagy, jó beosztású lakások kereslete stagnál, mind a fővárosban, mind a vidéki nagyvárosokban;
• árnövekedéssel néhány kiemelkedően jó fekvésű, igényes egyedi tervezésű és építésű ingatlanoknál kell számolni;
• csökken, illetve stagnál a pesti és a budai zöldövezeti lakások iránti igény;
• nehéz és egyre hosszabb ideig tart a kevésbé korszerű, magas közös költségű, hagyományos építésű és a lakótelepi lakások értékesítése;
• csak  az  kb. 50-55 négyzetméter körüli lakások iránti kereslet nő;
• nő az öt évnél korábban épült lakóingatlanok értékesítési ideje;
• stagnál a garzonlakások iránti kereslet.

Irodapiac
• az irodapiaci kereslet csökken az ország egész területén;
• stagnál a jól megközelíthető irodák iránti igény, az internet-elérési és a parkolási lehetőség egyre inkább alapvető követelmény;
• az irodapiaci fejlesztések csökkennek.

Lakásbérleti piac
• növekszik a kiadott lakások száma;
• a bérlakások kínálata bővül, hosszabbodik a kiadási idő;
• a bérleti díjak alig nőnek, illetve csökkennek.

Telekpiac
• csökken az irodaházak, bevásárlóközpontok és a mezőgazdasági épületek építésére alkalmas telkek iránti kereslet;
• magas az üdülőtelkek kínálata, keresletük kismértékben csökken;
• csökken a kereslet a Budapest agglomerációjában lévő építési telkek iránt.

Árváltozások
• az új építésű lakások ára stagnál;
• a kedvezőtlen helyen fekvő, valamint a lakótelepi használt lakások ára nem, vagy csak kismértékben emelkedik, a közepes és főként a közepesnél alacsonyabb minőségű ingatlanoknál árcsökkenés várható;
• a bel- és külterületi építési telkek árai stagnálnak, illetve csökkennek;
• a mezőgazdasági földterületek árai differenciáltan, összességében mérsékelten növekednek; a nagyobb összefüggő földingatlanok iránti igény stagnál, míg a néhány hektáros parcellákra alig van kereslet.