Lassul a parkosodás vidéken

Nagy esemény lesz márciusban Keszthelyen: a Gyenesdiás felé vezető főút külső részén átvágják a második magyarországi Alphapark szalagját, ezzel tovább bővül a hazai strip mallok (U alakú, egyszintes, nyitott parkolójú üzletházak) köre. Gondolhatnánk, hogy ez a lendület más hasonló formátum, például a kereskedelmi parkok további térnyerésére utal, de nem reális fékevesztett tempóra gondolni. Nem áll helyre ilyen ütemben a gazdaság, és egyébként is meglehetősen telített már a vidéki piac is. A főváros külső kerületeiben esetleg lehet még egy-két ilyen központ, de azt sem sietik el a fejlesztők.

Borbély Gábor, a CB Richard Ellis vezető elemzője arra utalt, hogy a tervezett projektek túlnyomó részét elnapolták, a fejlesztők most inkább a megszokott nagyvárosi központi lokációkra koncentrálnak, azaz inkább bevásárlóközpontot építenek, ha építenek egyáltalán. „Nem volt ez mindig így, a közelmúlt sokkal inkább szólt a kisvárosokról és a kereskedelmi parkokról, mint az évtized elején látott, most visszatérni tűnő klasszikus bevásárlóközpont-centrikus modellről” – jellemezte az elmúlt évek fejlesztői magatartását.

Tavaly a kínálatot tekintve még erősen növekedett a kiskereskedelmi ingatlanok piaca, habár inkább a kisebb városokban, mint Budapesten vagy a nagyvárosokban. Az elmúlt évek „plázalázát” jellemzi, hogy a mai teljes kiskereskedelmi állomány fele nem idősebb öt évnél, a százezer fő alatti településeken pedig az üzlethelyiségek kétharmada 2006 után épült. Természetesen a kiskereskedelemben is erős a recesszió hatása, egyéb ingatlanszektorokhoz hasonlóan itt is gyenge keresletbe ütközött a dinamikus állománynövekedés. A fejlesztői oldal reakciója nem meglepő: a következő két évben az új átadások volumene a 2005 körül látott szintre csökken. Az üzlethelyiségek számára kiadható terület hazánkban 2009 novemberében elérte az 1,8 millió négyzetmétert. Ez a szám magában foglalja az elmúlt 15 év kiskereskedelmi célú fejleszté-seit, legyen szó klasszikus, belvárosi, fedett bevásárlóközpontokról vagy városszéli, tipikusan egy felszíni parkoló köré épített kereskedelmi parkokról. Habár még mindig a bevásárlóközpontok összterülete a nagyobb – mintegy 62 százaléka a teljes állománynak –, a kereskedelmi parkok területaránya öt év alatt 11-ről 38 százalékra emelkedett. Tavaly országosan mintegy 190 ezer, 2008-ban még 270 000 m2-rel bővült a kínálat. A budapesti Allee bevásárlóközponton kívül kilenc másik projektet adtak át, és ennek a közel 150 000 m2 fejlesztésnek a 90 százaléka kereskedelmi park formájában valósult meg. Jelenleg alig 200 000 m2 terület áll építés alatt országszerte, 2011 vége előtt várható átadással. Minden bizonnyal a kétmilliomodik „plázanégyzetméterre” még jó másfél évet várnunk kell.

Európára kitekintve a Cushman & Wakefield azt jelezte előre, hogy a kiskereskedelmi bérleti díjak csökkenése 2010 közepéig tart, annak ellenére, hogy a bérbeadások fellendülése 2011-re tehető. A tanácsadó új tanulmánya szerint meglehetősen pozitív 12 hónapra lehet számítani a kiskereskedelmi bérlői, illetve befektetési piacon, ez a trend a legtöbb országban a főbb ingatlanoknál az expanzióban és a bevételek növekedésében mutatkozik meg.