Nabucco: a következő célpont Párizs

A sietség nem véletlen: ha az európai országok nem fognak össze érdemben az új gázforrást és importirányt is jelentő Nabucco projekt érdekében, akkor a lehetséges termelők másnak adják el az energiahordozót. Figyelmeztető jel, hogy az elmúlt hónapokban a közép-ázsiai és a kaszpi térség termelői együtt évi 90 milliárd köbméter gáz szállítására vállaltak kötelezettséget orosz, illetve ázsiai felhasználók felé.



A magyar kormány korábban már világossá tette, hogy pénzzel nem támogatja a Nabuccót, de megad minden eljárási, engedélyezési, kiemelt projektté nyilvánítási és más segítséget. Bayer Mihály londoni útja többek között éppen azért volt jelentős, mert – mint az MTI-Ecónak kifejtette -, az EBRD is jelezte érdeklődést az európai gázbiztonságot javító projekt finanszírozása iránt. A politikus nem mondta meg, mekkora összeget szán a fejlesztési bank a vállalkozásra, tavaly október végén viszont újságírók előtt már bejelentetette, hogy az EBRD egymilliárd eurót adna. Akkori tájékoztatása szerint az EIB a beruházási költségek negyedét állná, továbbá amerikai és kínai bankok is jelezték, hogy szívesen adnak hitelt a beruházáshoz. Néhány nappal előtte Reinhard Mitschek, a Nabucco fővállalkozó társasága, a Nabucco Gas Pipeline International ügyvezető igazgatója a Világbank magánszektornak hitelt nyújtó intézetét, az International Finance Corporationt (IFC) is megemlítette közleményében.

A Nabucco a mostani tervek szerint 7,9 milliárd euróba fog kerülni. Éves kapacitása 31 milliárd köbméter lesz, hossza pedig 3300 kilométer. Törökországból indulna, és Bulgárián, Románián és Magyarországon áthaladva Ausztriában végződne. 2014-től szállítana gázt, 2008-as áron 7,9 milliárd euróba kerül majd.

Az uniós támogatású óriásvállalkozás túljutott egy hatalmas mérföldkőn a tavaly júliusi, ankarai államközi megállapodások megkötésével, de még számos lépésre, intézkedésre van szükség ahhoz, hogy megszülethessenek a szállítási megállapodások az európai gázvásárlók és az eladók között. Már tart az államközi megállapodások ratifikálása is az érintett országokban – Magyarország elsőként lépett az öt aláíró közül -, s hogy készülnek az országonkénti projekttámogató megállapodások is. Ezek összeállítását nehezíti, hogy miközben lényegében azonos keretek között kellene készülniük, az országonként eltérő jogi szabályozás ezt nem teszi lehetővé. Ráadásul az érintett országok között csak három OECD tagállam, Románia és Bulgária viszont nem.

A projekt mindazonáltal halad: a nyomvonalterv heteken belül elkészül, mondta nemrég lapunknak Bayer Mihály. A beruházási döntés még ebben az évben várható – esetleg a jövő év elején - az építkezés pedig 2011-ben indulna.

-->