"Nem akarom, hogy a MEH tovább maszatoljon"

Az elnök a "Nem akarom, hogy a MEH tovább maszatoljon" címen megjelent interjúban elmondta, hogy például a sárga csekkes befizetés mintegy négymilliárd forint plusz költséget jelent a rendszerben, amit szintén a végfogyasztó fizet meg. Hozzáfűzte: "felmerült, hogy érdemes volna újragondolni a nem fizető fogyasztókkal szembeni magatartást is, ahogyan azt is, hogy jelenleg az átlagfogyasztóval fizetteti meg az energiaszolgáltató a saját munkavállalójának nyújtott kedvezményes tarifát is.

Az egyenként is milliárdos, olykor tízmilliárdos nagyságrendű tételek lehet, hogy egy-egy lakossági fogyasztónak egy kilowattóra, vagy köbméter energiafogyasztására vetítve mindössze pár tíz fillér költséget tesznek ki, de a rendszerben számos ilyen, olykor tabuként kezelt tétel érvényesül. A hivatal a meglévő jogosítványait arra is használni fogja, hogy végre abba az irányba kezdje átformálni a szektort, hogy a fogyasztók a valóban igénybe vett szolgáltatás árát fizessék csak meg."

Az interjúban Matos Zoltán a nagyfogyasztókra vonatkozó kérdésre azt mondta: "Magyarország versenyképessége is múlik azon, hogy megfelelő árszabályozási keretek vannak-e, hogy megjelenik-e végre a környező országok energiapiacainak összekapcsolási lehetősége, hogy elindul-e az áramtőzsde, s hogy milyen ösztönzők kerülhetnek a rendszerbe annak érdekében, hogy a valódi zöldenergia-termelés irányába is nyisson a rendszer. ... Ennek a munkának még nagyon az elején járunk..." - tette hozzá az elnök. 

A lap utalt arra, hogy államigazgatási és szakmai egyeztetés nélkül döntött a parlament Podolák György és Fónagy János szocialista, illetve fideszes képviselő javaslatára egy 57 paragrafusból álló törvénymódosításról, amely "a Mol és az MVM rövid távú elképzeléseit tükrözi". 

A törvénymódosítás egyebek között lehetővé teszi azt, hogy "az árampiacon kivételezettnek számító, a kötelező átvételi (kát) rendszerben működő egységek - klasszikusan az áramot is termelő hőerőművek - támogatását" 2009. december 31-ről 2015 végéig meghosszabbíthassák. Matos Zoltán az interjúban közölte, hogy megkezdődött a kötelező átvételesek sorába megkérdőjelezhetően került Budapest Erőmű helyzetének újravizsgálása is.

A Podolák-Fónagy páros törvénymódosító csomagjáról "Két jó barát" című keretes írásban a lap ismerteti törvénymódosítás áram- és gázhálózati rendszerekre vonatkozó passzusát, amivel a magyar törvényhozás megakadályozta, hogy a tulajdonos döntsön az Európai Unió által megkívánt szétválasztás módjáról. Az EU eredetileg azt szerette volna, hogy teljesen függetlenek legyenek más piaci szereplőktől a hálózatok, de - tagállami nyomásra - megengedőbb: három lehetőség közül lehet választani. 

A cikk szerint "noha a szakma szerint kellő háttértanulmányok és vizsgálatok híján Magyarországon nincs még itt az ideje annak, hogy megalapozottan döntsünk egyik vagy másik megoldás mellett, a Podolák-Fónagy-féle csomag egyértelműen a jelenlegi monopóliumokat - vagyis az MVM és a Mol pozícióit - betonozná be. A törvényhozási mechanizmust teljességgel megkerülő rapid eljárás egyébként arra utal, hogy a nagykoalíciós összeborulásnak pontosan ez volt a célja." 

A Magyar Narancs felidézte a Gazdasági Versenyhivatal volt alelnökének egy konferencián elhangzott közlését: "a honi energetikaszektor az egyik leginkább korrupciógyanús ágazat, ahol a politikusok lényegében járadékrendszert működtetnek a szavazatokért cserébe." Az energiahivatal elnöke erre azt mondta: "nem tudom egyértelműen megmondani, hogy manapság a magyar energetikára jobban vetül-e a pártfinanszírozás árnya, mint korábban. Az biztos, hogy e kockázat régóta létezik, ám nem csak nálunk. A veszély talán nem lett nagyobb, de az kétségtelenül igaz, hogy velünk ellentétben például Németországban valódi következményei vannak, ha kiderül, hogy egy politikus, vagy közvetlen csapatának a tagja egy energetikai cég bérlistáján szerepel."

MTI Eco-->