Bírja a falusi turizmus

A nehéz kezdet ellenére 2009-ben is meglepően jó évet zárt a hazai falusi turizmus, és a januári kedvezőtlen változások – az adókedvezmény eltörlése, az üdülési csekk megadóztatása – ellenére a szakmabeliek abban reménykednek, hogy 2010-ben is tovább fejlődhet az ágazat.

A Falusi és Agroturizmus Országos Szövetségének legfrissebb helyzetjelentéséből kitűnik, hogy a válság okozta kezdeti bizonytalanság után a falusi szállásadók szinte mindenhol telt házat vittek. Összességében körülbelül 17 százalékkal nőtt a vendégek száma 2008-hoz képest. Ennek egyik oka minden bizonnyal az, hogy megnövekedett a hazai turisták árérzékenysége, és kevesebben mentek külföldre pihenni. A belföldi lehetőségek között egyre népszerűbbé váltak a falusi szálláshelyek, egyrészt az olcsóságuk miatt – éjszakánként pár ezer forintért is találni szállást –, vagy éppen az újdonságuk miatt. Észak-Magyarország, Nyugat- és Dél-Dunántúl volt ebből a szempontból a legsikeresebb régió, de kiemelkedő volt az Észak-Alföld régióban megrendezett gasztronómiai, folklórfesztiválok látogatottsága (Cinke Főző Fesztivál, Szatmári Fesztivál) is.

Ez az ágazat – amely a vidékfejlesztés egyik kulcsfontosságú eleme, hiszen piacot nyújt a helyi termelők számára, elősegíti a hagyományápolást és a vidéki emberek számára jövedelemkiegészítést nyújt – már a korábbi években is a hazai turizmus egyik sikerágának számított. Az elérhető legfrissebb KSH-adatok szerint 2008-ban a falusi szállásadók száma 15,6, a falusi szálláshelyeké 16,3, a vendégek száma pedig közel tíz százalékkal növekedett egy esztendő alatt. Ugyanebben az évben a nemzetközi vendégforgalom hazánkban 4-5 százalékos visszaesést mutatott.

A szakmabeliek szerint a falusi turizmus népszerűsödése többek közt annak köszönhető, hogy folyamatosan javul a szálláshelyek minősége, s bővül az ott igénybe vehető szolgáltatások palettája. Mára ugyanis jellemzően szinte minden szobához külön fürdő, mellékhelyiség, bejárat tartozik, az újonnan épülő falusi szálláshelyeken pedig igyekeznek legalább egy akadálymentes szobát kialakítani az üzemeltetők. A hagyományos falusi turisztikai szolgáltatások mellett (falusi vendégasztal, kézműves-bemutató, disznóvágás) mind több szálláshelyen biztosítanak wellness jellegű szolgáltatásokat is, például szaunát, jacuzzit vagy medencét. A beruházások egyrészt az Új Magyarország vidékfejlesztési program és regionális turisztikai pályázatainak voltak köszönhetők az elmúlt években, másrészt a fokozódó versenynek és a vendégek igényeinek, mindkettő kikényszeríti a fejlesztéseket.

Az ágazat számára további minőségbeli fejlődést jelent, és egyben a vendégek tájékozódását és választását is megkönnyíti, hogy az idén megváltozik a falusi szálláshelyek úgynevezett napraforgós minősítő rendszere. A napraforgók ugyan megmaradnak, de a korábbi jogszabályban megengedett önminősítés megszűnik, és helyette védjeggyé válik a kategória-rendszer. Ezt csak azok a szálláshelyek használhatják, amelyek pályáznak rá, és az egyes napraforgószámhoz tartozó konkrét követelményeket teljesítik.

Tartanak az idei évtől a falusi turizmusban dolgozó szakmabeliek, ugyanis két „csapás” is érte az ágazatot január elsején. Az egyik az üdülési csekk megadóztatása, a másik a falusi turizmus adómentességének eltörlése. Mindezek hatásait azonban még a szakmabeliek szerint is nehéz előre látni.

Ez szűnt meg januártól

Egészen tavalyig a falusi turizmussal foglalkozóknak évi 800 ezer forintos bevételig nem kellett adót fizetniük a jövedelmük után, sőt, adóbevallást sem kellett benyújtaniuk. Ezenfelül további 400 ezer forintos jövedelemig mentesültek az adófizetés alól, ha úgynevezett „vendégasztal” szolgáltatást nyújtottak. Ez utóbbi kategóriába tartozott például a kézműves-bemutató.

„Tagjaink egy része kénytelen befejezni többéves múltra viszszanyúló szállásadói tevékenységét, de a szolgáltatók nagy része mindezek ellenére folytatni kívánja a munkát, és próbálnak tájékozódni azokról a lehetőségekről, amelyekkel kompenzálhatják a változások okozta bevételkiesést. A falusi szállásadókat segítendő a Fatosz az idén is intenzív marketingkampányt folytat az ágazat népszerűsítésére, az országos falusi szálláshely-katalógus mellett országos falusi eseménynaptárt is kiadunk, amelyet a belföldi turisztikai vásárok mellett hazánk nagyobb gasztronómiai, kulturális és folklórrendezvényein is népszerűsíteni fogunk.”

Koziel Miklós, a Falusi Turizmus Centrum vezetője:

„Bár folyamatosan nő a falusi turizmus vendégszáma, szálláshelyekből is egyre több van, így gyakorlatilag 1998 óta folyamatosan csökken az egy szálláshelyre jutó árbevétel. Jelenleg átlagosan évi 150-200 ezer forintos forgalmat ér el egy vendégfogadó, ezt az összeget – amely a szállásadással foglalkozó családoknak jelentett jövedelemkiegészítést – adóztatja meg a kormány. Számításaim szerint ez évente csupán 500 millió forint adóbevételt jelentene, ám az összeg a családoktól nagyon is hiányozni fog. Arra számítok, hogy néhányan beépítik az áraikba az adót, így drágulhatnak majd a falusi magánszálláshelyek.”

„Tagjaink egy része kénytelen befejezni többéves múltra viszszanyúló szállásadói tevékenységét, de a szolgáltatók nagy része mindezek ellenére folytatni kívánja a munkát, és próbálnak tájékozódni azokról a lehetőségekről, amelyekkel kompenzálhatják a változások okozta bevételkiesést. A falusi szállásadókat segítendő a Fatosz az idén is intenzív marketingkampányt folytat az ágazat népszerűsítésére, az országos falusi szálláshely-katalógus mellett országos falusi eseménynaptárt is kiadunk, amelyet a belföldi turisztikai vásárok mellett hazánk nagyobb gasztronómiai, kulturális és folklórrendezvényein is népszerűsíteni fogunk.”

Koziel Miklós, a Falusi Turizmus Centrum vezetője:

„Bár folyamatosan nő a falusi turizmus vendégszáma, szálláshelyekből is egyre több van, így gyakorlatilag 1998 óta folyamatosan csökken az egy szálláshelyre jutó árbevétel. Jelenleg átlagosan évi 150-200 ezer forintos forgalmat ér el egy vendégfogadó, ezt az összeget – amely a szállásadással foglalkozó családoknak jelentett jövedelemkiegészítést – adóztatja meg a kormány. Számításaim szerint ez évente csupán 500 millió forint adóbevételt jelentene, ám az összeg a családoktól nagyon is hiányozni fog. Arra számítok, hogy néhányan beépítik az áraikba az adót, így drágulhatnak majd a falusi magánszálláshelyek.”-->