Ismét többet fizethetünk a távhőért? - Sokba kerül a hideg
A Magyar Energia Hivatal első körös határozatai nyomán a kötelező átvételi rendszerben jövőre is részt venni jogosult erőművek száma jelentősen szűkült.
Kérdés, hogy mit hoz számukra a villamosenergia-törvény decemberi módosítása, melynek értelmében kaptak egy újabb esélyt: a Hivatalnak ismét döntenie kell a támogatotti körről.
2011. január 1-től nem részesülne a kötelező átvételi (KÁT) rendszer nyújtotta támogatásban a távhővel együtt villamos energiát is termelő fűtőművek jelentős része a villamos energiáról szóló törvény tavaly nyári módosítása nyomán.
A Magyar Energia Hivatalnak azonban ismét vizsgálnia kell a távhőtermelők támogatási jogosultságát az Országgyűlés december közepén elfogadott döntése alapján, így a kérelmezők abban bíznak, hogy az új eljárásban igazolni tudják majd támogatási igényük megalapozottságát. A döntés értelmében bár csökkenhetnek a villamosenergia-fogyasztók terhei, azokon a településeken, ahol a KÁT rendszerből végérvényesen kizárt erőművek szolgáltatják a távhőt, a kieső támogatás mértékével növekedhet jövőre a távfűtés díja – hívta fel a figyelmet Bercsi Gábor, a Magyar Kapcsolt Energia Társaság elnöke és Dr. Kenyeres László, energiajogi szakértő a Faludi Wolf Theiss Ügyvédi Iroda háttérbeszélgetésén.
A kogenerációs vagy más szóval kapcsolt energiatermelést végző erőművek legtöbbje ezidáig a KÁT rendszer keretein belül értékesítette az általa termelt villamos energiát. A rendszer lényege, hogy egyes támogatott technológiát alkalmazó erőművektől a rendszerirányító MAVIR Zrt. a piacinál magasabb, támogatott áron vásárolja meg a termelt villamos energiát, majd azt továbbértékesíti oly módon, hogy az végül a villamosenergia-fogyasztók számláiban jelenik meg – magyarázza Bercsi Gábor.
A villamosenergia-fogyasztók tehermentesítése érdekében egy tavaly nyáron elfogadott törvénymódosítás szűkíti a KÁT rendszerben résztvevő erőművek körét: a módosítás szerint ugyanis 2011 elejétől csak azok a kogenerációs erőművek lesznek jogosultak a KÁT rendszerben értékesíteni, amelyeknek ezirányú jogosultságát a Magyar Energia Hivatal meghosszabbította. Ezen a rostán az erőművek jelentős része fennakadt, ugyanakkor a villamosenergia-törvény újabb, tavaly decemberi módosítása alapján most az erőművek ismételten kérelmezhetik a KÁT rendszerben való értékesítési jogosultságuk meghosszabbítását.
A korábbi engedélyezési folyamatban a KÁT rendszer hosszabbítását azok a kogenerációs erőművek kérelmezhették, akiknek már a régi (2001-es) villamosenergia-törvény alapján is fennállt a kötelező átvételi rendszerben való értékesítési jogosultságuk, a termelt hőt több mint 70%-ban lakossági távfűtés céljára hasznosították, a KÁT rendszerben való részvételből származó előnyöket pedig átengedték a távhőfogyasztóknak, és vállalták, hogy az erőművi berendezéseket meghatározott időn belül alkalmassá teszik a hőfogyasztáshoz nem kötött működésre. Ezen túlmenően a törvény rendelkezései szerint a Magyar Energia Hivatal köteles volt figyelembe venni a beruházások átlagos megtérülési idejét és a távhőfogyasztók érdekeit is – teszi hozzá dr. Kenyeres László.
A Magyar Energia Hivatal honlapján közzétett adatok szerint a Hivatal csupán az erőművek mintegy harmadának hosszabbította meg a KÁT rendszerben való részvételi jogosultságát, mely alapján úgy tűnik, számos kogenerációs erőmű nem felelt meg a törvény szabta feltételeknek. Azok az erőművek, amelyeknek a KÁT rendszerben való részvételi jogosultságát nem hosszabbították meg, jelentős mértékű bevételtől esnek el – a KÁT rendszerben ugyanis eddig a piacinál jóval kedvezőbb áron értékesíthették a hővel kapcsoltan termelt villamos energiát. A KÁT-bevételtől eleső erőművek más forrásból lesznek kénytelenek fedezetet keresni működésük költségeire, mivel ellenkező esetben veszteségük a fizetésképtelenség határára, vagy akár azon is túl sodorná őket. A bevételnövelés kézenfekvő és legtöbbször egyetlen reális forrása az erőművek által szolgáltatott hő árának megemelése, amely a fogyasztók számára a távfűtés árának jelentős növekedésében testesül meg. Ugyanakkor a rendszerirányító KÁT rendszerrel kapcsolatos költségeinek csökkentése nyomán a villamosenergia-fogyasztók terheinek mérséklődése várható.
A villamosenergia-törvény karácsony előtt elfogadott újabb módosítása nyomán viszont 2010. január 29-től ismételten megnyílt az erőművek előtt a lehetőség, hogy a KÁT rendszerben való részvételi jogosultságuk meghosszabbítását kérelmezzék, és emellett a meghosszabbítás törvényi feltételei is változtak. A részletszabályok továbbra is hiányoznak, így nem zárható ki, hogy a Magyar Energia Hivatalra esik ismét az a teher, hogy közigazgatási szervként energiapolitikai ügyekben hozzon döntést. Kérdés tehát, hogy hány erőmű esetében jut a MEH a korábbitól eltérő megállapításra: az új feltételek ugyanis alig különböznek a jogszabály alapján a Hivatal által alkalmazott eddigi kritériumoktól – hangsúlyozzák a szakértők.
A nagy hideg miatt egyébként jelentősen megnőttek a januári fűtésszámlák.
A távhőszámla 10 ezerrel, a gázszámla pedig 5 ezer forinttal nő meg egy átlagos lakásban.
A meteorológusok szerint a hét második felében egy kicsit javul majd a helyzet és melegebb lesz, de éjszaka akkor is mindenhol fagyni fog.
Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.