A munkába járási költségtérítést szabályozó, májusig hatályos kormányrendelet még 1993-ban született. Ebben a teljes árú vasúti 2. osztályú menetjegy, vagy bérlet 86 százalékát, míg az elővárosi vasúti-, illetve buszjegy - vagy bérlet - 80 százalékát köteles megtéríteni a munkaadó. Az új rendelet - a felsoroltakon túl - kiterjeszti a közlekedési eszközök körét a menetrendszerinti hajóval, és komppal.
A dolgozó bármilyen közlekedési eszközt használ a más településről történő munkába járáshoz, a munkaadójának minimum a jegy vagy bérlet 86 százalékát kell megfizetnie. A HÉV és a busz 80 százalékos támogatási megkülönböztetése tehát megszűnik.
Az új rendelet felveszi a támogatandó utazási eszközök közé a légi közlekedési járművet, de csak a hazautazásnál. A hazautazás legfeljebb heti egy utazást jelent a lakó- és a munkahely között. Erre is vonatkozik a 86 százalékos támogatás, valamint a havi 30 ezer forintos támogatási limit, amely a többi közlekedési eszközre is igaz, de csak erre az évre.
A következő években ugyan is a 30 ezer forint minden évben a KSH átlagos fogyasztó áridexével emelkedik. A 9 forintos kilométerenkénti, adómentes autó-költségtérítés akkor jár, ha az alkalmazott lakó- és munkahelye között nincs közösségi közlekedés, vagy olyan a munkarendje, hogy csak hosszú várakozással lehetne igénybe venni a közösségi közlekedést. Hosszúnak számít az a várakozás, amely meghaladja az utazási időt.
A mozgáskorlátozott - vagy másért fogyatékos - személy akkor is kaphat autóra költségtérítést, ha van tömegközlekedés a munka- és lakóhelye között. Sőt neki akkor is jár a kilométerenkénti 9 forint, ha a munkahelyi településen belül lakik.
Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.