BÉT logóÁrfolyamok: 15 perccel késleltetett adatok

Harcban a netkalózokkal

Az internetszolgáltatókat tenné felelőssé ügyfeleik viselt dolgai miatt az a már több éve formálódó nemzetközi egyezmény, amelynek célja, hogy visszaszorítsa az internetes tartalmak illegális letöltését – közkeletű nevén a fájlcserét –, illetve egyben korlátozza a nem etikus tartalmak feltöltését is. A hamisítás elleni nemzetközi egyezmény (Anti-Counterfeiting Trade Agreement – ACTA) elfogadását még ez évre tervezik a jogászok, de nem lesz könnyű feladatuk. A fejlett internethálózattal rendelkező országok egy részében már – egymástól igen eltérő módon de, – szabályozzák a kérdést. A jelenlegi általános gyakorlat szerint az illegális adatforgalomért az azt végrehajtó a felelős. A világháló szülőhazájában, az USA-ban például olyan törvényt hoztak, amely egyértelműen védi az internetszolgáltatókat, akiknek nem kell felelniük a hálózatukon zajló adatforgalom tartalmáért. Ausztráliában viszont tavaly fogadták el a szolgáltatókat tartalomszűrésre kötelező törvényt. A tartalomipar inkább az utóbbi szabályozást támogatná, hiszen így könnyebben fülön csíphetné a szerzői jogdíjas anyagokat ingyen letöltőket.

Az európai gyakorlat is viszonylag tarka képet mutat, például Franciaországban az operátoroknak figyelniük kell az illegális adatforgalmat, de a fülön csípett netügyfél háromszori figyelmeztetést kap, mielőtt szigorú szankciókat foganatosítanának ellene, ott erre egy külön szervezetet is létrehoztak, Hadopi néven. Az uniós felfogás ugyanakkor nem támogatja, hogy a szolgáltatók végső lépésként az előfizető lekapcsolásának eszközével éljenek. Brüsszel eddig nyilvánosságra került álláspontja szerint a legszigorúbb fellépésre csak az ipari méretekben, haszonszerzés céljából végrehajtott illegális letöltések esetében van szükség.

A szomszédos Ausztriában viszont bekeményítenek, még ebben a fél évben úgy akarják módosítani az osztrák büntetőeljárási rendet, hogy retorzióval élnének a legkisebb szerzői jogsértések esetén is. Ez egyben azt is jelentené, hogy bírói utasításra az operátorok kötelesek lennének kiadni a jogsértő személy adatait.

Magyarországon a szerzői jogvédőkön kívül már az internetszolgáltatóknak is évek óta fejfájást okoznak a fájlcserélők, főleg, amióta kiépültek a gyors adatátvitelt lehetővé tevő széles sávú hálózatok. Az illegális tartalomletöltők aranykora igazából az első korlátlan adatforgalmat ígérő havidíjas csomagok bevezetésével jöhetett el, s a fájlcserélők éltek is a lehetőséggel, ez pedig időről időre jelentősen leterhelte a hálózatot. Ennek ellenére a szolgáltatók nagyjából mindnyájan úgy vélik, a könnyebb utolérhetőség terheit nem szabad egyoldalúan rájuk terhelni. A monitorozás mind műszaki, mind humánerőoldalról többletberuházásokat igényel, ezeknek az árát pedig a profitorientált szakma végső soron az előfizetőkre hárítja át.

A tartalomszűrés egyébként már itthon sem ismeretlen a szolgáltatók körében. A Vodafone Magyarország például akkor kényszerült ennek alkalmazására, amikor a hazai piacon elsőként bevezette a korlátlan mobilnetdíjcsomagot – válaszolta lapunknak Beck György vezérigazgató. Kérdésünkre, hogy a fájlcserélők elleni szükséges ellenlépések mekkora beruházást igényeltek a szolgáltatótól, elmondta: nehéz lenne ezt magyarországi szinten számszerűsíteni, mivel központi fejlesztés volt, az anyacég világszerte alkalmazza. Megjegyezte még: a cég előfizetői kérésre a nem etikus tartalmakhoz való hozzáférést is tudja korlátozni az úgynevezett gyerekzár szolgáltatás révén.

Itthon a kérdés központi szabályozása még „bébicipőben” jár, az érintett körök a francia példához hasonlóan elsőként egy hivatalban keresnének fogódzót. Erre legalkalmasabbnak a Nemzeti Hírközlési Hivatal (NHH) ígérkezne, hiszen ez egyben a felügyeleti szerve is az internetszolgáltatóknak. Ezzel kapcsolatban lapunk megkeresésére Rozgonyi Krisztina, az NHH elnöke kifejtette: még korai választ adni arra, kié legyen a felelősség a tömeges jogsértések visszaszorításában, uniós elvárás ugyanakkor, hogy a tagállamok a kérdésre a hírközlési szabályozásukban adjanak választ. Személyes meggyőződése, hogy itthon a hírközlési törvény felülvizsgálatában ez a téma a nehéz ügyek kérdéskörébe tartozik majd.

A tartalomipar feladata

Az illegális letöltések ellen szakértők szerint nemcsak a törvénykezésnek kellene fellépni, hanem a helyzeten maga a tartalomipar is segíthetne a digitális kor kívánalmainak megfelelő üzleti modellek bevezetésével. (Csak az amerikai filmipar évi tízmilliárd dollárt veszít a kalózkodás miatt.) A zenekereskedelemben az internetes értékesítések részaránya 2009-ben elérte a teljes piac 27 százalékát, ez értékben már négymilliárd dollárt meghaladó forgalmat jelent a zeneipar szakmai szervezete, az IFPI kimutatása szerint. Egy év alatt 18 százalékkal nőtt az online zeneletöltés. Az új üzleti modellek egyik legjellegzetesebb példája az Apple iTunes zene- és filmletöltő portálja, vagy a mobiliparban egyre népszerűbb alkalmazás piacterek, ahol az okos telefonokra fejlesztett szoftverekhez már néhány száz forintnak megfelelő összegért legálisan hozzájuthatnak. Itthon néhány hónapja él a T-Mobile kínálatában az a lehetőség, amellyel az ügyfél havi díj fejében korlátlan számú zenét hallgathat meg a számítógépén és a szolgáltatásra alkalmas mobiltelefonján. Egy a napokban közzétett felmérés szerint a hazai netezők fele legalább heti rendszerességgel oszt meg és tölt le – főként – zenét, illetve filmes tartalmakat, s több mint egyharmada legalább hetente tölt fel képeket.

Vélemény

Magyar Telekom Nyrt.

Az elképzelésekről még sok minden nem világos, de az internetszolgáltatókra hárítani a felelősséget rossz ötlet lenne. Ha feladatuk lenne, hogy az ügyfeleikkel szemben szankcionáljanak, nekik kellene eldönteni, hogy a hálózaton átmenő adatforgalom jogszerű vagy jogszerűtlen, ez azonban kizárólag a bíróságok feladata lehet.

Az internet elterjedése idején s a világ számos pontján hoztak törvényt a szolgáltatók korlátozott felelősségéről, a mostani elképzelések pont ezzel mennének szembe.

Pannon GSM Mobil Zrt.

A tartalmak jogszerű voltáért a tartalomszolgáltató felel. A Pannon neve alatt megjelenített tartalmak esetében a céget is kötik az erre vonatkozó hazai jogszabályok, és azok sem szerzői jogot, sem egyéb jogszabályokat nem sérthetnek. Az uniós irányelv egyik alapja a fogyasztói érdekek védelme. Bármely hozzáférés korlátozása ugyanis személyiségi jogok csorbulásához vezethet. A rendelkezéseket Magyarországnak 2011-re kell alkalmazni, addig a hazai piacra gyakorolt hatásairól nem tudunk nyilatkozni.

GTS-Datanet Kft.

A jelenlegi szabályozás szerint az internetszolgáltatóknak nincs joguk beletekinteni a rajtuk keresztül haladó adatforgalomba, ahogy a Magyar Posta sem cenzúrázhatja kézbesítés előtt a leveleket. Ha a jövőben törvény vagy hatósági szabályozás születne az internetforgalom szűrésére, az a távközlési szolgáltatók számára komoly beruházási költséggel járna. A megnövekedett költségeket pedig tovább kellene hárítaniuk az előfizetőikre – mondja Szép Tibor stratégiai, termékfejlesztési és kommunikációs igazgató.

EnterNet-invest Zrt.

Internetszolgáltatóként fontosnak tartjuk, hogy minél több háztartásba jusson el a világháló, nem célunk a szükségesnél esetleg szigorúbb szabályozás támogatása, mivel meggyőződésünk, hogy az internet annál jobban be tudja tölteni szolgáltatói szerepét, minél kevesebb tiltással találkozik az átlagos felhasználó. Az EnterNet a leg-

ideálisabb megoldás megtalálása érdekében készen áll a jogalkotókkal, a hatósággal és a piaci szereplőkkel való párbeszédre – hangsúlyozza Bauer Róbert, az igazgatótanács elnöke

Az elképzelésekről még sok minden nem világos, de az internetszolgáltatókra hárítani a felelősséget rossz ötlet lenne. Ha feladatuk lenne, hogy az ügyfeleikkel szemben szankcionáljanak, nekik kellene eldönteni, hogy a hálózaton átmenő adatforgalom jogszerű vagy jogszerűtlen, ez azonban kizárólag a bíróságok feladata lehet.

Az internet elterjedése idején s a világ számos pontján hoztak törvényt a szolgáltatók korlátozott felelősségéről, a mostani elképzelések pont ezzel mennének szembe.

Pannon GSM Mobil Zrt.

A tartalmak jogszerű voltáért a tartalomszolgáltató felel. A Pannon neve alatt megjelenített tartalmak esetében a céget is kötik az erre vonatkozó hazai jogszabályok, és azok sem szerzői jogot, sem egyéb jogszabályokat nem sérthetnek. Az uniós irányelv egyik alapja a fogyasztói érdekek védelme. Bármely hozzáférés korlátozása ugyanis személyiségi jogok csorbulásához vezethet. A rendelkezéseket Magyarországnak 2011-re kell alkalmazni, addig a hazai piacra gyakorolt hatásairól nem tudunk nyilatkozni.

GTS-Datanet Kft.

A jelenlegi szabályozás szerint az internetszolgáltatóknak nincs joguk beletekinteni a rajtuk keresztül haladó adatforgalomba, ahogy a Magyar Posta sem cenzúrázhatja kézbesítés előtt a leveleket. Ha a jövőben törvény vagy hatósági szabályozás születne az internetforgalom szűrésére, az a távközlési szolgáltatók számára komoly beruházási költséggel járna. A megnövekedett költségeket pedig tovább kellene hárítaniuk az előfizetőikre – mondja Szép Tibor stratégiai, termékfejlesztési és kommunikációs igazgató.

EnterNet-invest Zrt.

Internetszolgáltatóként fontosnak tartjuk, hogy minél több háztartásba jusson el a világháló, nem célunk a szükségesnél esetleg szigorúbb szabályozás támogatása, mivel meggyőződésünk, hogy az internet annál jobban be tudja tölteni szolgáltatói szerepét, minél kevesebb tiltással találkozik az átlagos felhasználó. Az EnterNet a leg-

ideálisabb megoldás megtalálása érdekében készen áll a jogalkotókkal, a hatósággal és a piaci szereplőkkel való párbeszédre – hangsúlyozza Bauer Róbert, az igazgatótanács elnöke-->

Címoldalról ajánljuk

Tovább a címoldalra

Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.