Magyarország veszített a lendületéből, de a régióban gombamód szaporodnak a plázák

Erős dinamika Oroszországban, Lengyelországban és Törökországban

A legtöbb 2009-es nyitást Oroszország könyvelheti el (60 fölött), utána jön Törökország (40 fölött) és Lengyelország (20 fölött). Az oroszoknál és a lengyeleknél ez még a 2008-as számokat is felülmúlja. Jelenleg ezek az országok rendelkeznek a legtöbb projekttel, köszönhetően a magas népességszámban rejlő lehetőségeknek. Lengyelország és Törökország dinamikájában az is közrejátszik, hogy ellenállóbbnak mutatkoznak a válsággal szemben, mint Kelet-Európa más országai.  „Sok projektet elnapoltak, de nem állítottak le teljesen”, mondja Hanna Bomba-Wilhelmi, a RegioPlan Consulting cégvezetője.

Magyarország veszített a lendületéből

Magyarország már röviddel a rendszerváltás után megkezdte a Shopping Center-fejlesztéseket, csaknem a fele a magyar bevásárlóközpontoknak a 90-es évekből származik. Nálunk 170 m² bevásárlóközpont-területtel viszonylag sűrű az 1.000 emberre eső lefedettség, más kelet-európai országokhoz képest. Így nem meglepő, hogy kevesebb új projektet jegyezhet a magyar piac.

A tempó jelentős lassulását mi sem támasztja alá jobban, mint hogy tavaly csupán 90.000 m² pláza átadására került sor. A magyar piac új beruházások befogadásánál korlátokba ütközik, köszönhetően magas bevásárlóközpont sűrűségének, valamint hogy közel 90 létesítmény rendelkezik 5.000 m²-nél nagyobb eladótérrel. Továbbá a háztartások keresletét olyan faktorok csökkentik, mint a 25%-ra emelt Áfa és a magas munkanélküliség. Ezek a tényezők hozzájárulnak ahhoz, hogy akárcsak a Balti országok esetében, Magyarországon is „minden új bevásárlóközpont, mely átadásra kerül, a jelenlévők kiszorításával érvényesülhet csak igazán”, következtet Hanna Bomba-Wilhelmi.      

Születőben az újabb buborék?

A rendszerváltás óta eltelt 20 év alatt több ezer bevásárlóközpont épült Kelet-Európában. Igazán az ezredforduló óta gyorsult fel a tempó, 2007-ben volt a csúcspont mikoris közel 300 center került átadásra. Ez a lendület az utóbbi években hanyatlani látszik, 2009-ben „csupán” 160 létesítményt adtak át. Azonban rendkívül érdekes, hogy a jelenlegi pénzügyi nehézségek és a kereskedők lelassult terjeszkedése ellenére a projektek száma az ezret is eléri a régióban. Ez részben annak köszönhető, hogy a válság hatására számos projektet bár elhalasztottak, de nem állították le őket teljesen.

Sok fejlesztő bízik a konjunktúra javulásában, ám tisztán kell látni, hogy „az ’aranykor’ ideje lejárt, valószínűleg nem fognak befektetőt találni az összes projekt számára”, magyarázza Bomba-Wilhelmi. „Sok beruházásnál a tervek nem illeszkednek a telephelyek lehetőségeihez, melynek következményei rossz kihasználtságban és alacsony látogatottságban mutatkoznak majd meg”, foglalja össze Bomba-Wilhelmi.  

Sok terület rövid idő alatt!

Az észtek 1.000 emberre eső 400 m² bevásárlóközpont lefedettséggel megelőzik az osztrákokat és a svájciakat is. Ennek érdekessége, hogy Észtországban a vásárlóerő jóval elmarad a nyugat-európai szinttől! A szlovének is csak kevéssel vannak Shopping Center sűrűségben az osztrákok mögött. Kritikusnak tekinthető a helyzet a Baltikumban és Horvátországban.

A Balti országok (Észtország, Lettország és Litvánia) mind nagyon magas lefedettséggel rendelkeznek, ugyanakkor nem kímélte őket a gazdasági krízis. Ebből az következik, hogy a jelenleg stagnáló vásárlóerő mellett minden új pláza csak a már meglévők „kárára”, azok kiszorításával épülhet. Bár tavaly Horvátországban kevés új Shopping Centert adtak át, az összterület mégis több mint 150.000 m²-rel bővült; Csehország, Szlovákia és Szlovénia sem tudott ilyen mértékű gyarapodást elkönyvelni.