Az új szabályozás lényege, hogy a korábbiaktól eltérően nem a tagállamok, hanem az EU egységesen dönt arról, igazak-e az élelmiszerre vonatkozó állítások. Tehát, ha egy élelmiszer állításait jóváhagyja az uniós szervezet és az Európai Bizottság is, akkor az európai vásárlók biztosak lehetnek abban, hogy a termék valóban tudja azt, amit állítanak róla, és a vállalatoknak sem kell minden országban újra engedélyeztetni a már elfogadott állításokat.
Az EFSA munkájára akkor terelődött rá a figyelem, amikor április 15-én a Danone visszavonta az Actimel és Activia termékre vonatkozó egészségügyi állítások kapcsán a szervezethez beadott kérelmeit. A hazai médiumok egy része ezt úgy értelmezte, hogy a Hivatal nem tartotta alátámaszthatónak a cég állításait.
A helyzet azonban az, hogy az EFSA nem kifogásolhatta ezeket, mert a beadvány el sem jutott ebbe a szakaszba, csakúgy, mint másik 170 ilyen dokumentum, amelyet még azok értékelése előtt visszavontak az érintett cégek. Ennek legfőbb oka, hogy az EFSA felismerve a szabályozási rendszer hiányosságait, problémáit új egyeztető tárgyalást kezdeményezett.
A múlt év végéig több mint 4 ezer állítást adtak át a tagállamok az EFSA-nak, első körben 523 egészségre vonatkozó kijelentéssel foglalkozott a szervezet a vitaminoktól a szénhidrátokon át a probiotikus termékekig. Az értékelések harmada zárult pozitív eredménnyel, az esetek felében azonban a szervezet nem látta tudományosan alátámasztottnak az adott állításokat.
Erre a sorsra jutottak egyes probiotikumot tartalmazó termékek, a zöld tea koleszterin csökkentő, D-vitamin immunrendszert és a szódabikarbóna gyomorsav csökkentő hatásai. De a vizsgálat szerint nem tartható az az állítás sem, hogy az omega-3 zsírsav segít a megfelelő koleszterinszint megőrzésében. Negatív elbírálásban részesült az energiaitalok fontos összetevője, a taurin is.
A szabályozás és annak célja érthető és minden felelős vállalat által támogatható. De az összes többi érdekelthez hasonlóan mi is felismertük, hogy a szabályozás rendkívül összetett folyamat és jelenleg még minden érintett tanulási szakaszban jár – mondta kérdésünkre a Danone Kft. vállalati külső kapcsolatok igazgatója.
Kiss Beáta hozzátette: ezt mutatja az a tény is, hogy a 4 400 mostanáig benyújtott és az abból eddig elbírált több mint 1 000 beadvány közel 90 százalékát az EFSA elutasította. Az elutasított termékek között olyan is található, mint a szakértők és laikusok körében is ismert és „jól szereplő” aszalt szilva. Az év kezdete óta 170 beadványt vontak vissza az érintett cégek.
A szabályozás átalakításának szándéka jó, de a megvalósítás komoly kétségeket vet fel az Önszabályozó Reklám Testület (ÖRT) főtitkára szerint. Fazekas Ildikó arra emlékeztetett, hogy olyan vegyianyagot (lutein) is elutasítottak, amely gyógyszerhatóanyagként elfogadott. Az ÖRT, szakértője, aki részt vesz az egyeztetéseken, úgy látja, hogy komoly gondot jelenthet, ha a nagyobb cégek visszavonják a beadványaikat. Hiszen csak ők rendelkeznek elegendő forrással a kutatásra, így ha egy állítást az alátámasztás ellenére elutasítanak, a kisebb, rosszabb anyagi hátterű cégek sem használhatják azt a termékeiken.
Arról nem beszélve, hogy a tapasztalatok szerint a bonyolult, tudományos magyarázatoknak a fogyasztók kevésbé hisznek, mint az egyszerű közléseknek. Vagyis – véli Fazekas Ildikó – a szabályozás nem éri el a célját, ha olyan mondatokat erőltet a reklámokba, amelyek túl tudományosak. Fazekas Ildikó hozzátette: az EFSA már most csúszásban van, hiszen el kellett volna bírálnia a beadott állításokat, hogy az új szabályozás akadálytalanul működhessen.
A Danone munkatársa úgy látja, maga az EFSA is felismerte ezeket a nehézségeket, hiszen április 9-én bejelentette, hogy 2010. június 1-re új találkozót hív össze az összes érintett számára. A cél az, hogy a szervezet tisztázza elvárásait, és további ajánlásokat fogalmazzon meg az európai szabályozás kapcsán.
Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.