Gyökeresen új légügyi törvény kell
Amióta repülés létezik, a légtérben nem alakult még ki olyan különleges veszélyhelyzet, mint amilyen április közepén a vulkánkitörés következtében Európa nagyobbik részét elborító sűrű hamufelhő miatt keletkezett. Horváth Zsolt Csaba elmondta, hogy az uniónak sem volt kész eljárásrendje ilyen esetekre. A rendkívüli helyzetekre vonatkozó részletes európai szabályozás most készül, és ebben a munkában részt vesz az NKH is. Intenzív konzultációk folynak, május elején például Magyarországra látogat a légügyi világszervezet, az ICAO elnöke is.
A vulkáni felhő lehetséges hatásait a vulkáni hamuval foglalkozó londoni központ (Volvanic Ash Advisory Centre) modellezte. Kockázatelemzést végeztek, számítógépen modellezték, hogy a hamufelhő hol milyen koncentrációban fordul elő, s ennek milyen hatása lehet a repülés biztonságára. A magyar légügyi irányítás ezeket az elemzéseket vette alapul, amikor elrendelte, majd részlegesen, végül teljesen feloldotta a repülés tilalmát a magyar légtérben.
Az európai hatóságok nagyjából egyformán, de nem egységesen reagáltak a hamufelhő okozta kockázatra. Az Euroontrollal és a Hungarocontrollal egyeztetett döntéseinkben a legfontosabb szempont az utasok biztonsága volt. Ezért az első napokban csak kétféle intézkedés volt lehetséges: a légtér teljes zárlata, illetve annak felszabadítása. Magyarországon az Országos Meteorológiai Szolgálat (OMSZ) tájékoztatta a hatóságot a felhő érkezéséről, területi elhelyezkedéséről és a hamu koncentrációjáról. Voltak olyan időszakok, amikor a hazai légtér nagyobb részén éppen tiszta volt a levegő, de a légitársaságok hiába kaptak volna felszállási engedélyt, hiszen szinte valamennyi célállomás irányában és fölötte repülési tilalom volt érvényben. A hatóság a kritikus időszakban engedélyezte a légi mentést Magyarországon, mert az életmentést az ismert kockázatnál fontosabbnak ítélte meg.
Ebben a helyzetben az unió miniszteri tanácsa és az Eurocontrol ideiglenes eljárásrendet javasolt a nemzeti hatóságoknak, és ez érvényes ma is mindenütt, így hazánkban is. Ez az intézkedés a súlyos szennyezés miatti teljes zárlaton és a tiszta égbolt melletti szabad repülésen kívül egy harmadik lehetőséget nyitott meg: bevezette a potenciálisan szennyezett légtér fogalmát. Ebben az esetben fokozott karbantartásra és ellenőrzésre hívják fel a légitársaságok figyelmét, azok pedig maguk dönthetnek arról, hogy élnek-e repülés szabadságával. Ez a lehetőség katonai tesztrepülések eredményei alapján nyílt meg. Speciális repülőgépek berepültek a sűrű hamufelhőbe, s regisztrálták a pilótafülke ablakán és a hajtóműben keletkezett károkat. Április közepétől a légiközlekedési hatóság az OMSZ-től hatóránként érkező helyzetjelentések alapján értékeli az aktuális helyzetet.
A hatályos légügyi törvényt 1995-ben fogadta el az Országgyűlés. Azóta Magyarország belépett az Európai Unióba, a kontinensen liberalizálták a légi szolgáltatásokat, többszörösére növekedett a diszkont-légitársaságok száma. A Nemzeti Közlekedési Hatóság szakemberei által kidolgozott új légügyi törvény koncepciója ennek a csaknem minden tekintetben megváltozott helyzetnek a szabályozási hátterét kívánja elősegíteni. MK
Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.