Újabb csúcson a netbiznisz

„Az idén újabb nagy ugrással számolunk, mintegy 130-135 milliárd forintnyi termék cserélhet gazdát a magyarországi online kiskereskedelemben, szemben a tavalyi 99 milliárddal, illetve a 2008-ban mért 61 milliárddal” – mondta lapunknak Kis Gergely, a területet elemző GKIeNET Kft. ügyvezetője. Az idei többlet várhatóan fele-fele arányban oszlik meg a piac régi, illetve új szereplői között. (A kutatás nem tartalmazza a világhálón lebonyolított turisztikai és biztosítási ügyleteket.)

Az internetes értékesítés a teljes magyarországi kiskereskedelmi forgalomnak ma már több mint az 1,6 százalékát adja, egy éve ez a mutató még egy százalékon állt. Kis Gergely szerint ezt részben magyarázza, hogy a gazdasági recesszió sokakat tett még inkább árérzékennyé, és az online vásárlásra is hajlandó internetezők megkereshetik a világhálón a legolcsóbb vásárlási lehetőségeket. A webes értékesítés azonban összességében még mindig csak marginális szerepet tölt be a nemzetgazdaság szintjén, de a növekedés exponenciális.

A kutatások szerint egyértelmű, hogy a világhálón számos terméket, főként elektronikai, háztartási eszközöket, ruhákat olcsóbban vehetünk meg, mint a hagyományos kereskedelemben, ráadásul az árak is könnyebben összehasonlíthatók.

A világhálón mi, magyarok főként különféle biztosítási és turisztikai szolgáltatásokat, élelmiszereket, filmeket, zenéket, háztartási gépeket, irodaszereket, informatikai és szórakoztatóelektronikai eszközöket, játékokat, könyveket vásárolunk. A legnépszerűbb termékkategóriákba tartozik a ruházat és a sportfelszerelés, de az utóbbi három évben látványosan felfutott a szexuális segédeszközök online beszerzése is.

Áprilisban 2700 e-bolt működött Magyarországon, ez több százzal haladja meg a 2008-ban regisztrált e-kereskedők számát. A hazai online értékesítők közül azok látogatottsága igazán jelentős, amelyek már nevet szereztek a piacon, tevékenységük legalább 7-8 évvel korábban indult. Az internetes értékesítésnek magas a piaci koncentrációja, a 100 millió forint feletti forgalmat lebonyolító cégek mondhatják magukénak a teljes piaci forgalom több mint 90 százalékát, miközben a piaci szereplők között mért arányuk mindössze 3 százalék. Másfél éve még a 20 legnagyobb netkereskedő bonyolította le a hazai világhálós forgalom 80 százalékát.

Az egy áruházra jutó átlagos árbevétel tavaly már jelentős eltérést mutatott a kereskedők két meghatározó csoportja között. Azoknál, amelyek csak az interneten keresztül értékesítenek, az elmúlt egy évben 10 millió forinttal, 160 millióra nőtt ez a mutató, míg a hagyományos kiskereskedelmi háttérrel is rendelkező webáruházak 50 millióval is többet, átlagosan 220 millió forintot könyvelhettek el. Meglepő módon viszont az előbbiekben mutattak ki az elemzők magasabb egy vásárlásra jutó értéket, ez 2009-ben meghaladta a 13 ezer forintot, szemben az utóbbiakban regisztrált 10,5 ezer forinttal. Néhány száz forinttal nagyobb értéket, de hasonló arányokat valószínűsít a GKIeNET erre az évre is.

A webes vásárlásban egyre jobban bízunk, de az online fizetésben még nem követjük a tendenciát, ezt az is jelzi, hogy 2006-ban a neten szerzett termékekért 78 százalékban utánvéttel, a futárnak fizettünk, ez a mutató három év alatt alig egy százalékpontot javult – hívta fel a figyelmet Kis Gergely. Az online bankkártyás fizetés aránya még mindig alig 3 százalék, a banki átutalás lehetőségével még ennél is kevesebben élnek. Bankkártyás fizetést egyébként az online kereskedők 31 százaléka tesz lehetővé (ha a turisztikai és pénzügyi szolgáltatókat is beleszámolnánk, ez az arány magasabb lenne).

Az utóbbi két évben némileg átalakult a webes megrendelések kézbesítése, csökkenőben a személyes átvétel, illetve a saját alkalmazott által kézbesített termékek aránya. A netes kereskedők jobban támaszkodnak a kézbesítő szolgáltatókra, 2008-ban ezek részesedése még 22 százalékos volt, tavaly már elérte a 28 százalékot. A Magyar Posta viszont szilárdan tartja egy-két százalékát.

Az év végi ajándékozással egybekötött ünnepekre ma már az e-boltok is bátran építhetnek. A GKIeNET tavalyi kimutatása szerint ezek a vállalkozások a karácsonyi bevásárlások időszakában realizálták árbevételük közel 24 százalékát, ez egy év alatt egy százalékpontos javulást jelent.

Az online áruházak 2009. évi vásárlásai, tranzakciói közül csupán 1,3 százalék bizonyult hamis megrendelésnek. Ez a 2009-es és a korábbi felmérésekhez képest némi növekedést mutat, összességében azonban kijelenthető, hogy a téves és rossz szándékú megrendelések aránya alacsony a hazai online kereskedelmi piacon.

Az internetezők 30 százaléka gyakran, szinte napi rendszerességgel használja a netet különféle tevékenységekre. A leggyakrabban (90 százalék) még mindig inkább általános információkat gyűjtenek a netről, de alig marad el ettől a levelezésre fordított idő. Ennél már jóval kevesebben érnek rá, illetve használják a világhálót különféle játékokra, programok, zenék letöltésére.

Az utóbbi időben egyre többen képezik is magukat e-learning módszerekkel az interneten, ennek a gyakorisága 35-36 százalék, megelőzi még a fiatalok körében oly népszerű csevegést is.

Ügyeket már jóval kisebb, 20 százalék alatti arányban intéz a hazai felnőtt lakosság, miközben az online vásárlásra, online bankolásra fordított idő megközelíti a 30 százalékot.

Az internetezők 30 százaléka gyakran, szinte napi rendszerességgel használja a netet különféle tevékenységekre. A leggyakrabban (90 százalék) még mindig inkább általános információkat gyűjtenek a netről, de alig marad el ettől a levelezésre fordított idő. Ennél már jóval kevesebben érnek rá, illetve használják a világhálót különféle játékokra, programok, zenék letöltésére.

Az utóbbi időben egyre többen képezik is magukat e-learning módszerekkel az interneten, ennek a gyakorisága 35-36 százalék, megelőzi még a fiatalok körében oly népszerű csevegést is.

Ügyeket már jóval kisebb, 20 százalék alatti arányban intéz a hazai felnőtt lakosság, miközben az online vásárlásra, online bankolásra fordított idő megközelíti a 30 százalékot. Fejlesztés A Webshop-Experts Kft. felmérése szerint a webáruházak zömét nem rengette meg a válság. Az áruházak harmada ugyan nem tapasztalt növekedést a forgalomban, ám 51 százalékuk valamilyen mértékű növekedésről számolt be.

Mindössze 18 százaléknak esett kisebb-nagyobb mértékben a forgalma. A felmérés azt is kimutatta, hogy ahol fejlesztés történt, ott 9–18 százalékkal nőtt a forgalom. -->