késleltetett adatok
Árfolyamok: 15 perccel késleltetett adatok
Csődben a kereskedők harmada
Még akkor is, ha a magánvásárlók nem tudnak vagy nem mernek hitelt felvenni. Emiatt következett be az a fordulat, hogy ma már a piacot gyakorlatilag a vállalati flottavásárlások tartják életben, ám a cégek jóval ritkábban cserélik flottájukat és kevesebb kocsit is rendelnek a korábbiaknál. Jelenleg – márkától függően – 50-70 százalékos a céges vásárlások aránya. Ez a tendencia várhatóan mindaddig megmarad, ameddig a vevőfinanszírozás, ezen belül az ügyfelek hitelfelvételi kedve vissza nem tér.
A Gémosz 320 tagvállalattal indult, de ma már kevesebb mint 200 tagja van. A csökkenés fő oka, hogy az elmúlt másfél évben nagy számban mentek tönkre a kereskedőcégek. Így sok az üres szalon, amelyre vevőt keresnek. Mindez azonban nem okoz meglepetést a szakmában, hiszen Gablini Gábor, a Gémosz elnöke már két éve is ezzel számolt.
A szövetség afféle szeretet-gyűlölet kapcsolatban van a gyártók tulajdonában lévő importőr vállalatokkal. Szuna József felidézi, hogy azok hat éve, amikor összesen 230 ezer új személyautó és kishaszonjármű kelt el, 250-280 ezer darabos piacról szóló jövőképet vetítettek a kereskedők elé. És ennek alapján követelték meg a beruházásokat.
A szakma a kormánytól vár valamiféle piacélénkítő lépést, mert az idei forgalommal nem tartható fenn az üzlet. Ha rövidesen nem fordul meg a trend, a vállalkozók takarékossága miatt előbb a szolgáltatási színvonal csökken, majd felgyorsul a csődhullám – véli Schiller Gábor, az öt márkát forgalmazó Schiller-csoport vezetője.
Mint mondja, azt széles körben tapasztalják, hogy mindazok, akik beruházási hiteleket vettek fel, sorra húzzák le a rolót, mert a forgalomból nem lehet egyszerre üzemeltetni a vállalkozást és törleszteni az adósságot. Nem is csoda, hogy a szakmában a válság kitörése óta 10 ezerrel, nagyjából 50 ezerre esett az alkalmazotti létszám, miután 1100-ról 800-nál kevesebbre zuhant a működő kereskedések száma, a tulajdonosi kör pedig a harmadával csökkent.
Talán a legkevésbé az egy évvel ezelőtti 54 helyett most 50 értékesítési ponttal dolgozó Renault szenvedte meg a krízist: csak egy kereskedő csődölt be. A többi szalont több telephellyel rendelkező vállalkozók zárták be a költségcsökkentés érdekében.
Az ágazatban uralkodó tendenciának megfelelően a Renault Hungária árbevétele is jelentősen esett az elmúlt évben, ám ami az eredményességet illeti, éppen tavaly fordult pozitívra a szaldó. Rosta Gergely, a cég marketingvezetője ugyanakkor kiemelte lapunknak, hogy a nettó árbevétel csak 40 százalékkal lett kisebb, míg a teljes személyautó-piac 60 százalékkal szűkült. Már ez is jó eredmény, ám a társaság több, idejében meghozott döntéssel kerülte el a veszteségességet. Először is jelentősen visszafogták a marketingköltségeket: a tavalyelőtti 1,3 milliárd helyett nagyjából 600 milliót fordítottak reklámokra.
Az is fontos lépés volt, hogy eladták az egyik leányvállalatot, a Renault Budapest Kft.-t, amely 2008-ban 670 millió forintos veszteséget okozott a Renault Hungáriának, emellett csökkentették a béreket.
Ugyancsak jó pozícióban maradt a ma 27 tagú Honda-hálózat is. Csupán két kereskedőjük ment tönkre, de azok is az ingatlanberuházási üzletáguk veszteségei miatt. Amint Reisz János, a Honda Hungary Kft. ügyvezető igazgatója elmondta, a cég eredményessége a korábbi óvatos üzletpolitikának köszönhetően javult az elmúlt évben. Többek között nem mentek bele az erőltetett eladási versenybe: sosem operáltak nullaszázalékos önerővel és 10 éves futamidővel csábító hitelkonstrukciókkal. Így a hálózat nem térdre rogyva várja a jövőt.
A Medián Közvélemény- és Piackutató Intézet által készített országos, reprezentatív felmérés szerint ugyanakkor a lakosság egyre ritkábban viszi márkaszervizekbe az autókat, és ezzel párhuzamosan nő a független, kis autószervizek forgalma. Ugyanakkor noha folyamatosan csökken azok aránya, akik maguk tartják karban autóikat, a személygépkocsi-állomány közel tíz százaléka sosem fordul meg szakműhelyben.
Az Magyar Gépjárműimportőrök Egyesülete és a Magyar Lízingszövetség manapság azt reméli, hogy az új hitelezési szabályok, a forintfinanszírozás kamatcsökkentések által támogatott előtérbe helyezése révén a pénzügyi lízing felé mozdul és megélénkül a forgalom. A pénzügyi lízing esetén a finanszírozó intézet szerepel a jármű tulajdonosaként, és csak a szerződés lejárta után jegyzik be az ügyfelet, míg a hitel esetén a pénzintézetet csak az elidegenítési és terhelési tilalom védi – foglalta össze Lévai Gábor, a Magyar Lízingszövetség főtitkára, hangsúlyozva ugyanakkor, hogy manapság, amikor egy közműtartozás miatt is megindítják a végrehajtási eljárást, a pénzügyi lízing az ügyfél érdekeit védi, hiszen a futamidő lejártáig nem foszthatják meg járművétől.
Az elmúlt évben mintegy 27 ezer kocsi került vissza a finanszírozó intézetekhez, mert az ügyfelek nem törlesztették a részleteket. Arról azonban nincs kimutatás, hány kocsit vettek hitelre azzal a szándékkal, hogy szétszedjék vagy külföldön eladják, majd bejelentsék, hogy ellopták. Ezekben az esetekben az autó teljes értéke, a rá kalkulált kamat, valamint a biztosítási összeg képezi a veszteséget. Szakmai becslés szerint éves szinten nagyjából ezer körül lehet az ily módon eltüntetett járművek száma. VG
Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.