Már az EU is fél az olajtól

Helyesnek tartaná Günther Oettinger, az Európai Unió energiaügyekben illetékes biztosa, ha a mélytengeri olajfúrásra az EU közös szabályokat alakítana ki, és európai hatóságot hozna létre a terület felügyeletére. Az Európai Parlament (EP) tagjaival folytatott konzultáció után Oettinger moratórium elrendelését fontolgatja – értesült az EUobserver. A biztos szerint most semmivel sem indokolható további engedélyek kiadása, tekintettel a Mexikói-öbölben történt robbanást követő, egyre terjedő ökológiai katasztrófára. Mindez arra utal, hogy már Európa is kezdi levonni a tanulságokat a British Petrol (BP) Mexikói-öbölben lévő Deepwater Horizon nevű fúrótornyának április 20-i felrobbanását követő példátlan környezetszenynyezéssel kapcsolatban.

A biztos ugyanakkor elismerte, hogy az olajfúrási engedélyekről és biztonsági szabályokról a döntés joga a tagállamok hatáskörébe tartozik, de már azt is jelezte, hogy ennek egy részét alighanem át kell engedniük a jövőben. Oettinger egyidejűleg tárgyalásokat kezdeményezett olajcégekkel – így a BP-vel és a Shellel – is, hogy áttekintse velük a felügyeletre, a válságkezelésre, a szennyezés megszüntetésére, a környezeti felelősségvállalási és kötelező biztosítási szabályokra vonatkozó javaslatokat. A találkozóra július 14-én kerül sor.

Ugyanakkor a teljes képhez az is hozzátartozik, hogy az EU erőfeszítései ellenére egyelőre nem látszik érdemi előrelépés a nagy kőolaj- és földgázfüggőség csökkentése, a megújuló energiaforrások fokozott hasznosítása és az energiahatékonyság növelése terén Európában, különösen a légi és közúti közlekedésben. Az illetékes EU-biztos 200 millió benzinmeghajtású autó 10 százalékát szeretné kivonni a forgalomból 2020-ra.

Az Egyesült Államokon kívül Norvégia volt az első, amely új mélytengeri olajfúrásra az engedélykiadást átmenetileg betiltotta. A minap hasonlóan döntött Olaszország is, bár a kormány szerint nem kell az itáliai partoknál olajszennyezéssel számolni. Stefania Prestigiacomo környezetvédelmi miniszter ugyanakkor a döntést részletezve elmondta, hogy a jövőben szigorúan tilos az olasz partoktól öt mérföldön belül bármilyen olajkutatás és -kitermelés. Ezenkívül ugyancsak tilos lesz egy 12 mérföldes sávban minden kutatás és kitermelés a védett tengeri övezetek körül. Jelenleg mintegy 70 olajfúrótorony működik az olasz felségvizeken. Mivel egyetlen baleset is súlyos károkat okozna, Rómában megfigyelők szerint a „jobb félni, mint megijedni” elvet követték a tiltó döntéssel. VG

- A mélytengeri olajlelőhelyek legtöbbje az amerikai, a brazíliai és a nyugat-afrikai partoknál található.

- Az EU területén egy ilyen van, Nagy-Britannia északi részén.

- Két projekt végrehajtása zajlik jelenleg Európában: az egyiknél az Adriai-, a másiknál a Földközi-tenger mélyéről szeretnének olajat felszínre hozni.

- A mélytengeri olajlelőhelyek legtöbbje az amerikai, a brazíliai és a nyugat-afrikai partoknál található.

- Az EU területén egy ilyen van, Nagy-Britannia északi részén.

- Két projekt végrehajtása zajlik jelenleg Európában: az egyiknél az Adriai-, a másiknál a Földközi-tenger mélyéről szeretnének olajat felszínre hozni. Ökológiai katasztrófa számokban - Naponta 35–60 ezer hordó olaj ömlik a tengerbe a Deepwater Horizon felrobbanása óta. Az elzárási kísérletek eddig sorra kudarcot vallottak.

- A Mexikói-öbölben 27 ezer elhagyott olaj- és gázkút található az AP szerint; a hírügynökség ökológiai aknamezőnek tartja a térséget.

- A régi kutakat senki sem ellenőrzi, így nem tudni, szivárognak-e. Csak a BP a Mexikói-öbölben 600 kutat helyezett használaton kívül. Az elhagyott kutak végleges lezárása hárommilliárd dollárjába kerülne az olajiparnak.

- A brit kormány a The Times szerint mentőövet dobna a Mexikói-öbölben történt olajkatasztrófáért felelős BP-nek. A cég piaci értéke az áprilisi fúrótorony-robbanás óta kevesebb mint a felére csökkent a londoni tőzsdén, miközben a kármentesítés a Mexikói-öbölben már két és fél milliárd dollárba került a BP-nek.-->