Infarktus és nőuralom - töredezik az ötezer éves férfi hegemónia
Az elmúlt másfél évtizedben 15 ezerről 7700-ra csökkent az évi infarktus halálozás hazánkban, amiben jelentős szerepe van a magyar kardiológiai ellátás fejlődésének. Ám a nők előretörése figyelhető meg, s nem csupán a korábban férfiasnak tartott szakmákban és társadalmi pozíciókban, de a betegségekben is. Például, amíg a tüdőrák mára a férfiak körében stagnál, a nőknél emelkedik, s növekvő a szívbetegségek száma is.
Ugyan a "gyengébbik " nem - mivel hosszabb ideig él a férfiaknál - 6-8 évvel később kapja meg az első szívizom infarktust, de körükben e megbetegedés miatt magasabb a halálozás, több a szövődmény és nagyobb a hospitalizáció – mondta a Világgazdaság Online-nak Merkely Béla az invazív kardiológiai és elektorfiziológia professzora, a Magyar Kardiológiai Társság elnöke. Ennek ellenére, az ország összes lakosságát nézve az elmúlt 16 évben visszafordíthatatlanul javuló tendenciát lát a kardiológiai megbetegedésekben és halálozásban Józan Péter egyetemi tanár, a Magyar Tudományos Akadémia doktora.
Józan Péter a világban jegyzett "nyolcvan évesek klubját" említi, amelyben Japán vezeti a mezőnyt, de köztük vannak a svédek, a franciák, a spanyolok, az olaszok. A svédek a magas életszínvonal és életmód kultúra miatt, a mediterrán országok lakói pedig az egészséges táplálkozás, a nyugodt életvitel, a napsütés miatt. S ami igen érdekes, a főváros második kerülete is csatlakozhat a klubhoz. De negatív érdekesség: a második kerületben és a Bodrogközben élők várható élettartama között 10,5 év a különbség ez utóbbiak kárára, amiben az iskolázottság, a jövedelmek mellett a társadalmi pozíció, a kapcsolat rendszer és etnikai tényezők is szerepet játszanak.
Merkely Béla szerint az elmúlt 16 évben a heveny szívizom infarktus, a szívritmus zavar és a szívelégtelenség kezelésében hatalmas fejlődés következett be hazánkban. Az általa vezetett intézetben (Semmelweis Egyetem Kardiológiai Központ) folyó munkát pedig - az eredményei alapján - "budapesti modellként" jegyzik nemzetközi szinten. Egyébként harmincegy ország sorrendjében az intervenciós kardiológiai ellátásban a hatodik, hetedik helyen állunk.
A jó eredmények okait boncolgatva kiderül: a szívizom infarktusnál létkérdés, hogy az elzárult eret mielőbb egy e célra kifejlesztett csőszerű fémháló (sztent) beültetésével kitágítsák. Erre akkor kerülhet sor, ha a beteg 90 percen belül a kardiológiai katéteres laboratóriumba kerül, ami akkor oldható meg, ha gyors az első orvos-beteg találkozás, ha gyorsan kimennek a mentők és elszállítják a beteget. Az ellátásnak e rendszerét 2003-2007 között építették ki hazánkban. Az ország 16 kardiológiai központjában hétnapos, 24 órás szolgálatban fogadják a betegeket. Merkely professzortól megtudtuk: évente 18 ezernél több szívkatéterezést végeznek hazánkban, 12 ezret akut betegeknél, a többieknél tervezhetőek ezek a beavatkozások.
A fiatalok körében egyébként a szívizom infarktus csökkenő tendenciák mutat, ám a negyvenes korosztályban pregnánsan jelen van. A korábbi EU-15 tagállamhoz képest nálunk a 65 évnél fiatalabb korosztályban háromszor több ez a betegség, és hatszor több, mint a franciáknál.
A szívbetegségek gyógyításában jelentős eredményeket ért el a magyarországi orvoslás az új kezelési módszerekkel. Merkely Béla professzor ezek között említette a ritmuszavarokat kiegyensúlyozó beültethető eszközöket, a korszerű pacemakerek, defibrillátorok alkalmazását, amelyek összehangolják a szív működését. Ezek alkalmazását tekintve Európa első harmadában vagyunk. Évente 3500 katéteres beavatkozást végeznek szívritmus zavarok kezelésére (abláció). E beavatkozás során katéter segítségével, rádiófrekvenciás hullámokkal roncsolják a ritmuszavart kiváltó gócot. A 1,5 millió forintba kerülő műtét 90 százalékban definitív (befejezett, végleges) ellátást ad a betegnek. A pitvari ritmuszavaroknál (pitvarfibrilláció) pedig az abláció 60-70 százalékos eredményességgel alkalmazható.
Hogy mit szeretnének még a szakemberek? Lépésről-lépésre, a nemzetgazdaság lehetőségeinek függvényében növelni a szívbetegségek kezelésének esetszámát. De lényeges az emberek hozzáállása és tájékozottsága is a szívbetegségeket illetően. Merkely professzor ezzel kapcsolatosan jó példaként Ausztriát említette, ahol a szívizom infarktus kialakulását követő 60-70 percen belül a beteg megfelelő szakorvoshoz kerül, ez az idő nálunk 3,5 óra. Van remény a javulásra - véli, hiszen a „sógoroknál” 8-10 éve ugyancsak 3,5 óra volt a várakozás. A tudatos egészségmegőrzés eredményeként ma már ott tart nyugati szomszédunk, hogy a páciensek 10 százaléka saját maga rohan az orvoshoz, ha infarktusgyanút tapasztal.
Az emberek egészséghez való viszonyulásában, a prevenciós szemlélet kialakulásában jelentős szerepe van az egészségpolitikának, valamennyi ismeretterjesztésre alkalmas eszköznek, a médiának, de az orvosnak is. S ha erős a társadalmi kohézió és nincs eltúlozva az emberek közötti konfrontáció, az is csak jót tehet a betegségek megelőzésében - toldotta meg Józan Péter.
Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.