Magyar gázpiac: Kevesebb fóka, több eszkimó

Tavaly 14 százalékkal, 12,5 milliárd köbméteresre szűkült a hazai gázpiac, és kissé módosult a források összetétele is. A fő szállítótól, az orosz Gazprom Exporttól az előző évinél 21 százalékkal kevesebb, 7 milliárd köbméter gázt vett át az importőr E.On Földgáz Trade (EFT), mert tőle is kevesebbet igényeltek a vevői. A forrásoldalról hivatalosan 2009 elejétől, a gyakorlatban négy hónap elteltével kiesett a RosUkrEnergo, amely 2008-ban 2,5 milliárd köbméter gázt küldött a magyar piacra. Nyolc százalékkal, 2,3 milliárd köbméterre csökkent a Mol hazai termelése is. Több gáz érkezett viszont Nyugat-Európa felől. Az évi félmilliárd köbméter kapacitású HAG vezetéket csúcsra járatták – s járatják jelenleg is –, mert a válság kezdete óta a nyugati spotpiacon sokkal olcsóbb a gáz, mint a hosszú távú szerződés szerint érkező orosz áru.
Az elmúlt évben erősödött a verseny a hazai gázpiacon. Az eladók közötti rivalizálást a túlkínálat, a lépcsőzetesen nyíló piac, a piacra lépő újabb kereskedők (például a Mol Energiakereskedő, Opten Trade) és az önálló kereskedésbe (beszerzésbe) fogott nagyfogyasztók (Nitrogénművek) is fokozták. A szabadpiaciak mellett aktívabbá váltak a korábban biztos ügyfelekkel rendelkező egyetemes szolgáltatók is. Már nemcsak a versenypiacra készülő ügyfeleik megtartásán dolgoztak, hanem elveszített ügyfeleik viszszaszerzésén is. Nekik kedvezett, hogy a piacnyitás mértéke elmaradt az eredeti tervektől. A gáztörvény tavalyi módosítása miatt ugyanis az állami és önkormányzati intézmények az eredetileg meghatározottnál tovább maradhattak az egyetemes szolgáltatásban, majd e lehetőség kiterjedt a távhőtermelőkre is. Az egyetemeseknek tavaly fel kellett készülniük arra, hogy ez év júliusában más ellátót kereshetnek a piacra kikényszerülő, óránként 20–100 köbméter gázt lekötő fogyasztóik.
A hazai gázpiaci szabályozást a meghirdetett piacgazdasági elvek dacára is erősen áthatják a politikai megfontolások. Emlékezetes, hogy 2009-ben, az országgyűlési választások küszöbén egy gyors rendeletmódosítással az addigi szabályok szerint kalkuláltnál sokkal kisebb áprilisi lakossági áremelést hozatott ki a szaktárca a Magyar Energia Hivatallal. Az új kormány a júliusi ármoratóriummal kerülte el, hogy egy durva, szakértők szerint mintegy 18 százalékosra várt gázáremelés tegye emlékezetessé hivatalba lépését, s hogy az őszi önkormányzati választások előtt áremeléssel kelljen sokkolni a szavazókat.
A gázpiaci szereplőket eltérő mértékben érintette a piac szűkülése, például, mert nagyfogyasztó ügyfeleiket is eltérően sújtotta a válság, s hogy volt, aki hozzáfért az olcsóbb, nyugati gázhoz, mások viszont nem. Az egyetlen egyetemes piaci nagykereskedő, az EFT mozgásterét erősen behatárolták a hosszú távú gázimportszerződésében foglalt kötöttségek. Ugyanakkor valamelyest optimalizálhatta a tevékenységét a testvércége által üzemeltetett gáztárolók használatával, az pedig különösen jól jött számára, hogy szállító nélkül maradt a RosUkrEnergo korábbi vevője, az EMFESZ, mert így annak is szállíthatott. Az EFT-nek nemcsak az árbevétele zuhant le, hanem erősen veszteséges is volt. Értelemszerűen gyengébben szerepelt az EFT-nek eladó közvetítő cég, a Panrusgáz is, bár nyereséges maradt. Bár jelentősen esett a Főgáz értékesítése is, a társaság kikeveredett a 2008-as veszteségéből.
Az elmúlt év nagy piacszerzői közé az E.On Energiaszolgáltató, a tavaly indult Mol Energiakereskedő, a Global NRG, a Centrex és az Econgas tartozott, árbevételeik változása alapján. Az egyetemes szolgáltatásban a Tigáz adta el a legtöbb gázt, a versenypiacon pedig az EMFESZ a szakmai egyesülés adatai szerint.
Az árbevételt növelő cégek között azonban veszteségesek is voltak. Ilyen az E.On Energiaszolgáltató és a GdF Suez (tavaly még Égáz-Dégáz). Elégedett lehet viszont 2009 a Tigáz, amely a 2008-as mínusz 2 milliárd forintos üzemi eredményét 2009-ben plusz 10 milliárdra tornászta fel, illetve az FGSZ Földgázszállító, amely bár sokkal kevesebbet szállított az előző évinél, így is rátett 10 milliárdot az előző évi üzemi eredményére. Jelentősen növelte az üzemi eredményét az előbbieknél nagyságrenddel kisebb BC Energiakereskedő, a Global NRG és az EconGas.
A nyereség sorsát illetően nagy volt a szórás. Az egész profitot kivette, vagy csak jelzésértékűt hagyott bent a Panrusgáz, a Főgáz, az FGSZ Földgázszállító, az E.On Földgáz Storage és a Global NRG. Bent hagyta viszont az egészet a Tigáz, a BC Energiakereskedő, az ISD Power, az Elmib, a Centrex és még három kisebb társaság. Nagy a szórás abban is, hogy kinek a zsebébe vándorol a Magyarországon keletkezett nyereség. A szakma külföldi óriásai ellenőrzik a három E.On-társaságot, a Panrusgázt (bár legkisebb tulajdonosa, a Centrex hátteréről keveset tudunk), a Tigázt, a Shellt, a GdF Suezt és az EconGast. A Mol Energiakereskedő mögött viszont már megjelnik egy offsore cég, a Belize-i Normeston, az EMFESZ, a Global NRG, az E-Os és az Essent Energy pedig kizárólag offshore tulajdonos kezében van. A legnagyobb olyan gázkereskedő társaság, amelyben jelentős hányada van magyar magánszemélynek, a 24 milliárd forint forgalmú és nyereséges JAS Budapest. Közvetve, illetve közvetlenül magyar magánszemélyeké az Elmib, továbbá a az Opten Trade, a Hungaro Energy, a DunaCent és az EMoGá.
Az elmúlt év fő gázpiaci eseményei az év eleji gázválság sikeres levezénylése, az E.On kereskedelmi tárolójának bővítése, egy Mol-leány biztonsági és kereskedelmi tárolójának a kialakítása, az új ukrajnai interkonnektor átadása és a horvátországi építésének a megkezdése volt. Szinte minden kereskedő és szolgáltató javította szolgáltatásait, új csomagokkal, termékekkel és új fogyasztói csoportokban jelentek meg. Máig le nem zárult eseménysorozat indult el az EMFESZ tavalyi tulajdonosváltásával.