Telenor: teljes hálózatcsere
A szolgáltatás bevezetése a Telenor szerint így már csak a külső körülményeken múlik majd, beleértve a jövendő frekvenciagazdálkodást is. Lapunk kérésére a hazai mobilszolgáltatónál összegezték a hálózati célú fejlesztésre eddig fordított beruházásokat. A bekerülési érték 2009 végén 227 milliárd forint volt, a nettó érték 71 pedig milliárd. Az összeg tartalmaz minden korábbi eszközbeszerzést akkori áron.
A napokban aláírt szerződés 2015-ig szól, ennek keretében a ZTE a következő öt évben új rádiós és alap-infrastruktúrát szállít a Telenornak. A jövőben a ZTE végzi az újjáépülő GSM/UMTS/ LTE hálózat további bővítését és üzemeltetését is. A projekt első szakasza, a hálózat elemeinek a cseréje, két éven belül lezajlik.
Az elmúlt években a korábbi hagyományos szállítók – Ericsson, Nokia-Siemens Networks, Alca-tel-Lucent – mellett komoly kihívóként megjelentek a kínai cégek, köztük a Huawei és a ZTE. Előbbi építette újjá a közelmúltban a Vodafone Magyarország 3G-s hálózatát.
A ZTE eddig hét kereskedelmi célú LTE-hálózatot épített, és több mint 50 kísérleti LTE-projektet bonyolított le világszerte. Szakmai körökben ugyanakkor többen is azt vetik a szemére, hogy a cég neve sem saját, sem vásárolt jogon nem szerepel a távközlési iparág hivatalos licenc- és szabadalom-nyilvántartásában. Ezzel kapcsolatban megkerestük mind a Telenor, mind a ZTE magyarországi illetékeseit. Előbbi válaszában kifejtette: „Minden beszállítónknak maradéktalanul meg kell felelnie az ETSI- (Távközlési Szabványok Európai Intézete) és az egyéb vonatkozó szabadalmi előírásoknak. A Telenor csoport kiváló tapasztalatokat szerzett a ZTE-vel indiai és montenegrói projektekben, és várja a folytatást Magyarországon.” A kínai szállító illetékese közölte: a megbízások teljesítéséhez minden szükséges joggal rendelkeznek. Az ETSI adatbázisában szerepelni pedig nem kötelező érvényű előírás, a ZTE az év végéig kívánja ott magát regisztrálni.
A Vodafone is váltott
A Vodafone Magyarország két és fél évvel ezelőtt döntött úgy, hogy lecseréli addigi hálózati szállítóját az európai piacon akkoriban még nagyon újoncnak számító kínai Huaweire. „A lépésünket nagyon kockázatosnak ítélték a versenytársak, de úgy éreztük, nem tehetünk mást, a piacon oly mértékben felgyorsultak a fejlesztések” – válaszolta lapunknak a döntést hozó Beck György, a Vodafone Zrt. elnök-vezérigazgatója. Hozzátette: „Mi akkor indulásként nem az egész rendszert, csak a hálózat széles sávú részét cseréltettük le az új üzleti partnerrel, amellyel azóta kibővítettük az együttműködést.” Megjegyezte még, hogy a hazai frekvenciagazdálkodásnak is mielőbb igazodnia kell a technológia felgyorsulásához.
Jönnek az új hálózatok
A piackutatók a következő évekre még látványosabb fejlődést jeleznek a mobilhálózatok építésében, mint amit az iparág eddigi története mutat. A válság elmúltával az újabb széles sávú mobiltechnológiákba is érdemes beruházni. Egyes piackutatások ugyanis 2010–14 között évi 400 százalékos növekedést jeleznek előre a következő generációs hálózatok ügyfeleinek körében. Ez a dina-mika jelentősen meghaladja a jelenlegi harmadik generációra (UMTS-3G) előfizetők számának a gyarapodását. Míg az utóbbiban közel hat év kellett az első 100 millió ügyfél megszerzéséhez, az előbbiben négy év alatt 136 millió lehet ez a szám. A szolgáltatók 2014-ben már mintegy 70 milliárd dollárnyi bevételre számíthatnak az új generációs hálózatokból. Magyarországon is lezajlott már az új generációs hálózatok tesztje, s az eddigi ígéretek, nyilvánosságra hozott tervek szerint 2011–12 táján megjelenhet az első kereskedelmi szolgáltatás.
Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.