Gáz lesz, de honnan és kitől?

A Nabucco és az AGRI gázvezetékek még jobban belesodorják Magyarországot a fosszilis energiafüggőség spiráljába, amely még jobban kiszolgáltatná gazdaságunkat és energia ellátásunkat, a Magyar Természetvédők Szövetsége (MTVSZ) szerint. Magyar gazdasági és társadalmi szempontból is fenntartható, önálló energiaellátásának megteremtéséhez elengedhetetlen a fosszilis energiafogyasztásunk fokozatos csökkentése, valamint az energiahatékonysági és megújuló energiás beruházások hatékonyabb rendszerének kialakítása és elindítása.

A szövetség annak kapcsán közölte ezt, hogy a héten Orbán Viktor Bakuban aláírta a Bakui Nyilatkozatot, mellyel Magyarország már három gázvezeték megépítése mellett kötelezte el magát. A román, grúz és azeri elnökkel kötött megállapodás célja Európa energiabiztonságának és az energiapiaci versenyének megteremtése, azonban a vezetékek mindegyike ugyanazon régióból látná el Európát.

AGRI

Az Azerbajdzsán-Grúzia-Románia gázszállító rendszer (AGRI) felelőse magyar részről valószínűleg a Magyar Fejlesztési Bank lesz, ahhoz azonban, hogy legyen miben részt vennie, még számos részletkérdést tisztázni kell, és sok, ám annál drágább alprojektet meg kell valósítani.

Mindenekelőtt a vezetéken szállítandó gázra van szükség, ugyanis a kaukázusi ország nemcsak folyó termelését adta el több évre előre, hanem a még csak feltárásra váró és óriásnak mondott Sah Deniz 2 projekt gáza egy részét is. Az értékesített termelés fő vásárlója az orosz Gazprom, mely társaság állítólag opciót kapott minden, a továbbiakban felszínre hozandó azerbajdzsáni gázra.

Ha lesz gáz, azt el is kell juttatni Európába. A szállításra szolgáló AGRI gázvezetékről azonban még nem készültek tervek és megvalósíthatósági tanulmány, nincs hozzá finanszírozás sem. A kérdések tisztázására a részvevő államok semmiféle garanciát nem nyújtanak. Az elképzelések szerint a Kaszpi-tengeri Sah-Deniz lelőhelyről a Baku-Tbiliszi vezetéken át a Fekete-tengerhez jut majd el a gáz, ahol a grúziai Kuleviban cseppfolyósítják és tankhajókon jut tovább Romániába.

Nabucco

Az Európai Unió támogatását élvező 7,9 milliárd dolláros gázvezeték projekt évi 31 milliárd köbméter földgázt szállít majd 2014-től a Kaszpi-tenger térségéből Törökországon, Bulgárián, Románián és Magyarországon keresztül Európába.

A Nabucco földgázvezeték konzorcium részvényesei OMV, MOL, Transgaz (Románia), Bulgargaz (Bulgária), Botas (Törökország), és az RWE (Németország), akik két beszállítói szárnyvezeték megépítéséről állapodtak meg. Törökország grúziai és iraki határán keresztül, de elvetették az iráni beszállító szárnyvezeték megépítésének tervét.

Szakértői vélemények szerint azonban nem lesz képes kihasználni szállítási kapacitását az iráni források bevonása nélkül a Nabucco, mivel Irán rendelkezik a világ második legnagyobb földgáz készletével. A konzorcium álláspontja szerint azonban a türkmenisztáni, iraki és azeri források elegendőek lesznek a szállási kapacitás fedezéséhez, azonban még nem kötöttek beszállítói szerződéseket.

Az aggodalmakat alátámasztja Vlagyimir Putyin véleménye, mely szerint nem sok esély van arra, hogy a Nabucco projekt sikerrel befejeződik. A vezetéknek csekély az esélye, mert nincs garantált gázforrása. Oroszország nem szállít a Nabuccóba gázt, az iráni lelőhelyeket még nem tárták fel, s Azerbajdzsán Oroszországgal szerződött gázszállításra. Türkmenisztán jön még szóba, de nem tudni, onnan mennyi gázt kaphat a Nabucco, mivel onnan Kínába fektettek vezetéket, amelynek éves kapacitása 30 milliárd köbméter.

Déli Áramlat

Oroszország ragaszkodik a Déli Áramlat megvalósításához, mondta el Szergej Smatko orosz energiaügyi miniszter. Ukrajnának hozzá kell szoknia a versenyfeltételekhez és a piaci környezethez. Az európai fogyasztóknak pedig ne legyenek aggályaik a Déli Áramlat költségeivel kapcsolatban, mondta el a miniszter Joschka Fischer volt német külügyminiszter bírálatára reagálva, mely szerint az orosz terv rendkívül drága és politikailag elhibázott.

A Déli Áramlat építését a Gazprom végzi. Moszkva mindent elkövet, hogy a Nabucco által megcélzott posztszovjet térségből felvásárolja lehetőleg a teljes kitermelést, aminek következtében a vetélytársak megépítése értelmetlenné válna. Ezt támasztja alá, hogy már egy éve európai árakat fizet a régióban a gázért.

A Déli Áramlat fő célja a kockázatosnak tekintett tranzitországok - mindenekelőtt Ukrajna - elkerülése. A vezeték a tervek szerint Oroszországból a Fekete-tengeren át Bulgáriába, majd két ágon Olaszországba és Ausztriába vezet, és kapacitását évente 63 milliárd köbméterre tervezik. A költségeket egyelőre csak becsülni tudják, de a Gazprom legutóbbi közlése szerint várhatóan 8,6 milliárd eurót tesznek ki.

Handelsblatt információi szerint korábban a Gazprom tisztességtelen ajánlatot tett az RWE konszernnek, a Nabucco egyik résztvevőjének. Eszerint az RWE részesedéshez jutna a Déli Áramlat rivális csővezetékben. A hírre Alekszander Medvegyev, a Gazprom Export vezérigazgatója úgy reagált, hogy félreértés történhetett, a német cég ugyanis nem kapott orosz ajánlatot. Ugyanakkor a projekt elvben nyitott arra, hogy bárki csatlakozzon hozzá.