Milyen ruhában jár a magyar?

A felmérésből kiderül, a recesszió még nem ért véget: a magyar háztartások a csökkenő rendelkezésre álló jövedelműkből kevesebbet költenek utazásra, ruházkodásra, oktatásra és kultúrára is. Annak ellenére, hogy a makrogazdasági mutatók és a lakosság várakozásai javultak az idei első félévben, a fogyasztás növekedése eddig még nem érzékelhető a ruházati piacon. A 2007-2008-as évek kiemelkedő forgalma a közeljövőben lassan, vagy egyáltalán nem fog visszaállni. A kiskereskedelem és a fogyasztás valós növekedése a várakozások szerint 2011-re tehető.

A többek között nagymértékben csökkenő vásárlóerő miatt 2009-ben a vásárlók éves átlagban mintegy 8 százalékkal kevesebbet költöttek ruházkodásra Magyarországon, mint egy évvel korábban.

A Gfk szerint a hazánkhoz hasonló mértékű visszaesés csak a divat feltörekvő piacán, Spanyolországban következett be. A ruházati piac nagysága egyedül a Skandináv országokban bővült.

Magyarországon az idei év első felében további, több mint 6 százalékos visszaesés történt, így a piac nagysága 135 milliárdra zsugorodott féléves szinten.

A háztartások az alacsonyabb árfekvésű termékek és az olcsóbb csatornák mellett tették le voksukat. Míg korábban az adott darabot egy drágább, esetleg márkás üzletben szerezték be, most hajlandóak elmenni egy alacsonyabb árszínvonalú üzletbe egy hasonló, bár valamivel gyengébb minőségű, esetleg kevésbé márkás termék kedvéért.

Kimondottan igaz ez a fiatalabb korosztályra, ahol a divat, az újdonságok követése továbbra is fontos, és a trendek, szezonális kollekciók gyors változása miatt továbbra is szükség van a „mennyiségre”, de ez az anyagi lehetőségeik miatt már valamelyest alacsonyabb minőséggel párosul.

A vásárlók tehát egyre jobban keresik a legjobb ajánlatot, fontossá vált az ár-érték arány. Erősen tervezettek a vásárlások, bár egy-egy jó ajánlat impulzusvásárlásra ösztönözhet. Nem meglepő tehát, hogy a ruházati termékek esetén is előtérbe kerültek az utóbbi években az akciók, promóciók. Az idei év első félévében már minden megvásárolt tíz ruhadarabból négyet akciósan szereztek be a háztartások, holott 2007-ben tízből kettőt.

Fellendült az akciós termékek iránti kereslet. Nem csak azért, mert érzékelhetően több volt az árleszállítás, hanem azért is, mert ezeket a termékeket kifejezetten keresték a vásárlók. Mivel a válság hatására megnőtt az olcsó beszerzési források jelentősége, élénk érdeklődést könyvelhettek el az expanzív módon terjeszkedő textildiszkontok, amelyek kimondottan olcsó, kereskedelmi márkás termékeket forgalmaznak, illetve a nagy alapterületű, rengeteg terméket forgalmazó „multinacionális” láncok, amelyek a szezon végén akár 50-70 százalékos leárazással vonzzák magukhoz a vásárlókat.