Csepp a tengerben a forrás

Még több forrást keresnek az egészségügy számára – nyilatkozott tegnap Szócska Miklós, az ágazatért felelős államtitkár azt követően, hogy hétfőn elfogadta az Országgyűlés azt a javaslatot, amelynek alapján az Egészségbiztosítási Alap (EA) 2007. és 2008. évben keletkezett többletének a maradékát az egészségügyi szolgáltatók tartozásainak enyhítésére fordítsák. A 27,5 milliárd forint elosztására kormányrendelet készül, ma egyeztetnek róla az érintettek az egészségügyi államtitkárságon.

A kórházvezetők ma valószínűleg azt javasolják az államtitkárságnak, hogy az összeget az intézmények teljesítményei és adósságállománya szerint oszszák szét – mondta el a Világgazdaságnak Velkey György, a Bethesda Gyermekkórház főigazgatója, a Magyar Kórházszövetség megválasztott elnöke.

Jelentkezzen Ön is a Világgazdaság Egészségügyi konferenciájára: Merre tart az egészségügy? – Stratégia, szerkezetváltás, működésfejlesztés

Az előadók között találkozhat Réthelyi Miklóssal, a Nemzeti Erőforrás Minisztérium miniszterével, Szócska Miklóssal az egészségügyi ágazatot irányító államtitkárral és Horváth Endrével, a Nemzetgazdasági Minisztérium helyettes államtitkárával.

Időpont: 2010. november. 4.

„Érdemes lenne megnézni, hogy az egészségügy mely területén keletkezett az EA megtakarítása, és az akkori veszteseket kellene némileg rehabilitálni – véli Boncz Imre, a Magyar Egészség-gazdaságtani Társaság elnöke, a Pécsi Tudományegyetem docense. – A legtöbb megtakarítás a biztosító gyógyszerkasszájában keletkezett, de a vesztesek között vannak azok a nagy kórházak és klinikák is, amelyek ellátták ugyan a hozzájuk beutalt betegeket, de a hatályos finanszírozási rendszer miatt az engedélyezett volumenkorlát fölött nem fizette ki számukra a szolgáltatás ellenértékét az Országos Egészségbiztosítási Pénztár (OEP).”

A megtakarítás alapja elsősorban az új orvosságok társadalombiztosítási befogadásának elmaradása, a cégek negyedévenkénti árversenyeztetése, a rájuk kivetett különadó, valamint a tb-támogatási kulcsok csökkentése volt. Ám ismerve a makrogazdasági folyamatokat, már az is elfogadható lenne – véli az Innovatív Gyógyszergyártók Egyesületének elnöke –, ha az idei szinten maradna a jövő évi gyógyszerköltségvetés. Szolyák Tamás szerint az innováció nem függhet az aktuális kasszától, annak mindenkor terepe kell legyen az egészségügyben. „A parlament által megszavazott 27,5 milliárd csepp a tengerben, annak egyetlen fillérjére sem tart számot az ipar, a pénz hiányát a betegek szenvedhetik meg” – állította lapunknak.

Az ágazatot irányító államtitkárságnál a szakma képviselőivel kiegészített bizottságokban folyik a munka az adósságrendezés elveiről, a konszolidációról, amelyekkel kapcsolatban véleményt mond Csiba Gábor, a Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Kórház főigazgatója is. Szerinte a 27,5 milliárd csak a legkritikusabb kórházi számlák kiegyenlítésére elég. A most készülő harmadik negyedéves adósságfelmérés ugyanis várhatóan a félévkor mért közel 40 milliárd forintos tartozás összegének a dupláját mutatja majd, sőt, az adósságállomány év végére elérheti a 100 milliárdot. Csiba Gábor úgy látja: az egészségügyi hozzájárulásra tett javaslata beleillene a kormány különadós csomagjába is. Számítása szerint egy egészségtelen élelmiszerekre, élvezeti cikkekre kivetendő adó, illetve az extrém sportot űzők alapvető gyógykezelésén felüli szolgáltatásokhoz való külön hozzájárulás összességében százmilliárd forintot hozna az ágazatnak.

A már elfogadott válságadókból a költségvetésbe áramló, éves szinten 161 milliárdosra tervezett bevételből is fordítani kellene az egészségügy strukturális reformjára – legalábbis ezt reméli Boncz Imre, aki szerint tapasztalatok igazolják: az ágyszámcsökkentés, a kórházak bezárása, a pénzelvonás nem járható út. A Magyar Egészség-gazdaságtani Társaság elnöke megfontolandónak tartaná egy központi pénzalap létrehozását is, amelyből az ágazat átalakítására, az új struktúra működésére is jutna forrás.
Velkey György úgy látja, a 27,5 milliárd nem elegendő ahhoz, hogy abból a strukturális átalakítást ösztönözzék. „Be kell látnia a kormánynak, hogy a 145 ezer forintos gyógyítási alapdíjból nem lehet magas színvonalú ellátást nyújtani. Olyan deficit van az ágazatban, amelyet szisztematikusan, de már a jövő évi költségvetés tervezésekor figyelembe kell venni” – tette hozzá Velkey György.

S annak ellenére, hogy a kormány a különféle közalkalmazotti bérjuttatásokat állami költségvetés helyett a biztosító járulékalapjából fizette, 2007–08-ban is szufficittel zárt az EA. Az új kormánynak transzparenssé kell tenni a biztosító kasszáját, hiszen a járulékokat az egészségügyi kiadásokra fizetik a biztosítottak – tette hozzá.

S annak ellenére, hogy a kormány a különféle közalkalmazotti bérjuttatásokat állami költségvetés helyett a biztosító járulékalapjából fizette, 2007–08-ban is szufficittel zárt az EA. Az új kormánynak transzparenssé kell tenni a biztosító kasszáját, hiszen a járulékokat az egészségügyi kiadásokra fizetik a biztosítottak – tette hozzá. A gyógyító-megelőző kassza -->