Biztonságos és végleges megoldást keres az Európai Bizottság az unióban évente keletkező 7000 köbméter radioaktív hulladék és kiégett fűtőelem tárolására. Az Európai Tanácsnak benyújtott tervezet szerint a radioaktív hulladékokat azokban az országokban kellene elhelyezni, amelyekben azok keletkeztek. Kivétel, ha két uniós tagállam között van erre vonatkozó egyéb megállapodás. „Ilyen egyezség van például a luxemburgi radioaktív hulladékok belgiumi tárolásáról, de ma elvben nem kizárt az EU-n kívüli export sem” – nyilatkozott a Világgazdaságnak Koblinger László, az Országos Atomenergia Hivatal főigazgató-helyettese. A tervezet ugyanis – a kiégett fűtőelemek esetében – konkrétan nem tiltja az EU-n kívüli exportot, ez tehát jelentheti a kivitel megengedését is, főleg, hogy preambuluma kitér az unión kívüli, biztonságos nukleárishulladék-tárolás feltételeire. A tervezetről indítandó tárgyalásokon ezt a kérdést majd pontosan tisztázni kell.
Még nyitott kérdés, hogyan hat a hazai atomerőművi hulladék kezelésére, ha megszületik az uniós atomtemető-direktíva. Pakson kétféle hulladék keletkezik: kis és közepes, illetve nagy aktivitású. Az előbbi végleges elhelyezése a Bátaapáti közelében lévő, hamarosan elkészülő tárolóban lesz, az utóbbiról viszont még nem döntöttek. A kiégett nagy aktivitású fűtőelemek még legalább ötven évig a paksi atomerőmű mellett kialakított, ideiglenes tárolóban pihennek, közben hűlnek, és csökken a sugárzásuk is. „Végső elhelyezésük elképzelhető egy Mecsek mélyén lévő tárolóban, vagy például külföldön. Az is megoldás lehet, hogy az exportált hulladékból más országban kinyerik a még hasznosítható összetevőket, a maradékot pedig visszahozzuk végső hazai elhelyezésre” – sorolta Koblinger László. Az említett ötvenéves ideiglenes tárolási időszak vége egyáltalán nincs messze, főleg akkor nem, ha addigra meg akarjuk teremteni a tárolás végső belföldi feltételeit – tette hozzá.
Egyelőre nem tudni, hogy az ország szempontjából az előbbi három lehetőségből melyik lenne a legelőnyösebb. De az tény, hogy eddig még nem kaptunk részletes, értékelhető ajánlatot a külföldi tárolásra. (Az oroszországi Majakba egyébként Paks évek óta nem küld nukleáris hulladékot, oda az utóbbi időben csak a csillebérci kutatóreaktor elhasznált fűtőelemei kerültek.)
Az új szabályozással kapcsolatos munka oroszlánrésze éppen Magyarország uniós elnöksége idejére esik, ezzel Koblinger László szerint a hazai szakma szép feladatot kap. A tervezetet még a belga elnökség terjeszti a tanács nukleáris kérdésekkel foglalkozó munkacsoportja elé, a javaslat tartalma az itteni tárgyalások alatt alaposan meg is változhat. „Arra törekszünk, hogy az irányelv tárgyalása a magyar elnökség alatt lezárulhasson” – mondta a szakember.
Újrahasznosítás
Több országban visszanyerik a kiégett fűtőelemekben megmaradt értékes és keletkező új, hasznos anyagokat, hiszen a friss üzemanyagban lévő értékes uránnak, az U235-ösnek csak mintegy háromnegyede használódik el az energiatermelés során. Ha a megmaradó uránt és a keletkezett plutóniumot vegyészeti megoldással elválasztják, a kiégett fűtőelemben lévő hasznos anyag mennyisége több mint 95 százaléka ismét hasznosítható, visszajuttatható az energiatermelési ciklusba.
Ám e tárolók megsérülhetnek, a bennük lévő anyagok pedig még akár százezer éven át is sugározhatnak, éppen ezért is sürgős a végleges megoldás.
Ám e tárolók megsérülhetnek, a bennük lévő anyagok pedig még akár százezer éven át is sugározhatnak, éppen ezért is sürgős a végleges megoldás.-->
Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.