Vis maior csapás a gabonapiacra

Szabályozás. Jogászokkal vizsgáltatja meg a kereskedőket tömörítő Gabonaszövetség azt a törvénymódosítási javaslatot, amelyet kormánypárti képviselők nyújtottak be a napokban a gabona- és az olajosmag-piaci vis maior viták kezelésére – tudtuk meg Pótsa Zsófiától, a szervezet főtitkárától. Font Sándor és Jakab István (Fidesz), illetve Sáringer-Kenyeres Tamás (KDNP) az agrárpiaci rendtartásról szóló jogszabályt úgy változtatná meg, hogy a gazdálkodókat a szerződéses előírások ellenére se lehessen fedezeti vásárlásokra és egyéb kártérítésekre kötelezni, ha a leszerződött terményeket elháríthatatlan külső ok (vis maior) miatt nem szállítják le. A módosítási javaslatot szerdán egyhangú szavazással – vagyis ellenzéki támogatással – vette tárgysorozatba a parlamenti mezőgazdasági bizottság.

Pótsa Zsófia tájékoztatása szerint a szövetség egyelőre elemzi, hogy a törvénymódosítás milyen piaci hatással járna. Emellett felveszi a kapcsolatot a Vidékfejlesztési Minisztériummal, hogy a tárca is tájékoztassa a termelőket az esetleges jogszabályi változtatás várható hatásairól. Egyes kereskedők ugyanakkor már most úgy nyilatkoztak lapunknak, hogy a módosításnak súlyos következményei lehetnek a határidős ügyletekre és a szerződéses terménypiaci kapcsolatokra.

A benyújtók szerint a változtatásra azért van szükség, hogy a kereskedők vis maior esetén ne kényszerítsenek előnytelen feltételeket a gazdálkodókra. Mint ismert, a Magyar Gazdakörök és Gazdaszövetkezetek Szövetsége (Magosz) a közelmúltban panasszal is élt a Gazdasági Versenyhivatalnál (GVH) a kedvezőtlen időjárásból származó idei viták miatt, de a GVH szerint a felvásárlók nem éltek vissza gazdasági erőfölényükkel. Most ugyanakkor a kereskedők tartanak attól, hogy a módosítás után a termelők élnének vissza a jogszabályi helyzettel, és indokolatlanul is vis maiort jelentenének, ha a tényleges piaci viszonyok a szerződéses előírásoknál előnyösebben alakulnának a számukra.

Ilyen körülmények között a felvásárlók nem tudnának lebonyolítani határidős ügyleteket, és ellehetetlenülne az integrátori termelésfinanszírozás is – vélik kereskedelmi szakértők. Ennek következtében a betakarítás utáni azonnali üzletek jellemeznék a piacot, így a nagy tömegű hirtelen kínálat végül a termelők szempontjából is hátrányos nyomott árakat alakítana ki, illetve lehetetlenné tenné a hazai árutöbbletek ütemezett exportját. A kereskedők külön is kifogásolják, hogy a törvénymódosítás az idén azokra a korábban kötött megállapodásokra is vonatkozna, amelyeknél a szolgáltatásokat ezután teljesítenék a termelők. E rendelkezés a felvásárlók szerint visszamenőleges hatályú és jogszabálysértő lenne. HL