A hazai IKT kitörési pontjai

Van elegendő kockázati tőke – bel- és külföldi eredetű egyaránt – a magyar piacon, sőt több is van, mint finanszírozható projekt. Ez jó hír a forráshiányos hazai infokommunikációs (IKT) vállalkozásoknak – mondta Laufer Tamás, az Informatikai Vállalkozások Szövetségének (IVSZ) az elnöke azon a beszélgetésen, amelyen a szervezet vezetői az iparág jövőjével kapcsolatos prioritásokat ismertették.

Az ágazatban tevékenykedő cégek, amelyek összlétszáma meghaladja a százezer főt, évről évre a GDP 15 százalékát termelik meg, ezzel a magyar gazdaság legnagyobb egyedi iparágának minősülnek. Idesorolható ma már az informatika és a távközlés mellett az elektronikai ipar is, amelynek a termékeiben egyre hangsúlyosabb szerepet játszanak a szoftverek – mutatott rá az elnök.

A szakmai szövetség négy fő területet jelöl ki, ahol a következő években jelentős változásokra lesz szükség – emelte ki Ambrus Zsolt főtitkár. Ezek: a már említett kockázatitőke-bevonáson kívül a felnőttképzés átalakítása, az IVSZ stratégiai tanácsadó szerepének a megteremtése az ágazat és az állam kapcsolatában, továbbá az iparág egyik leggyorsabban fejlődő területén, az adatközponti beruházásokban rejlő lehetőségek kiaknázása.

Ami a kockázatitőke-bevonást illeti, a téma régóta napirenden van, sok szervezet foglalkozik vele, mégsem halad a kellő ütemben. Márpedig az iparág induló vállalkozásai a nehezen kiszámítható növekedési pálya miatt nehezen vagy egyáltalán nem juthatnak banki hitelhez vagy a Széchenyi-kártya nyújtotta forráslehetőségekhez – hívta fel a figyelmet Laufer Tamás. Megjegyezte: az IVSZ célja, hogy egy ernyő alá gyűjtse a kockázatitőke-társaságokat. A kis- és középvállalkozások forráshiányának a megoldására önálló munkacsoportot hoztak létre, amely nem csak a szervezet tagjaiból áll. Az érintett cégek egyebek mellett szakmai támogatást kaphatnak ahhoz, hogy minél sikeresebben mutatkozzanak be a különböző befektetői fórumokon, minél eredményesebben juttathassák a termékeiket a hazai és a külföldi piacokra. A forrásbevonás kapcsán szóba kerültek az uniós források, amelyek az IVSZ tapasztalatai szerint nehezen elérhetők a hazai kkv-k számára, mivel az azokhoz kötődő garanciavállalást nem tudják teljesíteni. Laufer Tamás a probléma megoldását állami garanciaalap létrehozatalában látja.

A szövetség fontosnak tartja a szakma véleményének a kikérését a kormányzati infokom projektek kiírása előtt, hogy elkerülhetők legyenek a múltbeli hibák, amikor a tendereket meghatározott technológiákra írták ki, és ezzel korlátozott volt a versenybe bekapcsolódó vállalkozások köre. Az IVSZ vezetői ennek kapcsán rámutattak: hasonló együttműködésre más országokban is van példa, egyebek között Nagy-Britanniában.

Kitörési pontként jelölték meg az ágazat egyik leggyorsabban növekvő területét, a szerverek tárolására alkalmas adatközponti beruházásokat, amelyek az elmúlt években az informatikai szolgáltatások meghatározó színterévé váltak. Európában az adatközpontok terén jelenleg a kereslet dominál, a növekedés pedig várhatóan még évekig jelentős lesz. Ezen igények kielégítésére jelentős adatközponti építkezések és felvásárlások kezdődtek meg. Az adatközpont-koncentráció leginkább Nyugat-Európára jellemző, a mi régiónk némileg háttérbe szorult, de ez jelentős fejlesztésekkel behozható.

Nyugat-Európában az adatközpont-fejlesztések gátja lehet az EU által elfogadott és a legtöbb országban ratifikált kiotói egyezmény. Mivel az adatközpontok a legnagyobb energiafogyasztók közé tartoznak, ezek kiszolgálása a kvótákat maximálisan kihasználó országok részéről igen nehézkes. Az olyan államok, mint Magyarország, ezt a helyzetet a javukra fordíthatják, a kvóták értékesítése helyett a nagy energiafogyasztók letelepedését támogathatják. Hazánk Ausztriával és a többi kelet-közép-európai országgal versenyez az adatközpont-beruházásokért. A versenyelőny az IVSZ szerint jogszabályokkal, az üzleti környezet fejlesztésével is növelhető. A megfelelő üzleti környezet biztosításával a piac meghatározó szereplői Magyarországra csábíthatók, sőt akár hazai szereplők is betölthetnek jelentős regionális szerepet.