Biszfenol - Eddig nem ártott, most már igen?

Az Európai Bizottság egészségügyi és fogyasztóvédelmi ügyekért felelős biztosa, John Dalli egy hete közölte, hogy 2011 márciusától tiltják az EU területén a biszfenol A-t (BPA) tartalmazó cumisüvegek gyártását, 2011 júniusától pedig ezek forgalmazása sem megengedett. A biztos megfogalmazása szerint „az új tudományos kutatások nyomán bizonytalanság merült fel a BPA fejlődésre, immunrendszerre és tumorok kialakulására gyakorolt hatása kapcsán”.

Az Európai Élelmiszerbiztonsági Hatóság (EFSA) tudományos csoportja rendszeresen vizsgálja az élelmiszerekkel kapcsolatba kerülő anyagok egészségügyi hatását. A mostani, szigorítással kapcsolatos közleményében a szervezet leszögezi, hogy felülvizsgálja a 2006-ban bevezetett és 2008-ban megerősített megengedett napi beviteli (TDI) értéket. Az EFSA meghatározása szerint ez alatt olyan mennyiséget értenek, amelyet testsúly kilogrammonként, naponta fogyaszthatunk akár életünk végéig anélkül, hogy káros hatás jelentkezne.

A kutatások szerint a BPA folyadék hatására kis mennyiségben kioldódhat a műanyag tároló edényekből, a szervezetbe jutva pedig befolyásolja az ösztrogén háztartást, az immunrendszert és az energiafelhasználást is. Több kutató, köztük Zsarnovszky Attila úgy véli, hogy a széles körben tapasztalható elhízás, valamint a termékenység csökkenése jórészt a BPA elterjedésének tudható be.

Az EFSA mindig is hangsúlyozta, hogy az általa megszabott, biztonságosnak tekintett 0,05 milligram/kilogrammos értéknél jóval kevesebb BPA-t fogyaszt az átlag európai, ez tehát nem okozhat gondot. A mostani közlés szerint azonban „néhány új kutatás egészségkárosodást mutatott ki állatok esetében, a fenti beviteli értéknél jóval kisebb mennyiség esetében is”.

Valójában ezeknek a tanulmányoknak egy része távolról sem új. Zsarnovszky Attila, a Szent István Egyetem adjunktusa, a terület szakértője már 2008-ban elmondta lapunknak, hogy kutatásai szerint a biszfenol hatása nem egyenesen arányos a dózissal. Az anyag ugyanis rendkívül alacsony mennyiségben is káros lehet, csakúgy, mint magas dózis esetén. Akkor csak az amerikai kontinensen kezdődtek meg a BPA használatát érintő korlátozások.

A hírek kapcsán ismét megkerestük az immunológust, aki úgy vélekedett: jó hír, hogy az EU tiltást vezetett be a cumisüvegek terén és a következő lépés az lehet, hogy minden, biszfenolt tartalmazó anyagot száműznek az élelmiszeriparból. Mint mondta, az utóbbi öt-hat év tudományos kutatásait nem vette figyelembe az EU és most kénytelen volt sürgősen lépni, hogy ne kerüljön sor az unió „őszödi beszédére”. Zsarnovszky Attila hozzátette: az EFSA azt sem vette számításba, hogy a BPA ugyan gyorsan kiürül a szervezetből, de sokszor azonnal pótolják is, akár már az anyatejjel, mivel a BPA az ivóvízig is eljut. Az amerikai gyerekeken végzett felmérések azt mutatták, hogy már kicsi korban is veszélyes szintet érhet el a BPA szintje a szervezetben.

Ami a cumisüvegeket illeti, a Nemzeti Fogyasztóvédelmi Hatóság egyelőre nem tudja, milyen módon építik be az uniós döntést a magyar jogba, így még az sem világos, hogyan zajlik majd a termékek forgalomból történő kivonása. A Hatóság további tájékoztatást ígér az ügyben.

A gyártók egyébként már korábban megérezték a BPA használatával kapcsolatos nyomást, hiszen több gyártó ráállt a biszfenolmentes cumisüvegek forgalmazására. Az iparágat a kontinensen képviselő Plastics Europe indokolatlannak tartja a döntést és helyteleníti a BPA részleges tiltását, mivel az csak a polimetil metakriláttal pótolható, ami pedig nem olyan erős, mint a BPA-val gyártott polikarbonát.

Viszont az érdekképviselet szerint a cumisüvegek csak kis részét teszik ki a polikarbonát gyártásnak, amelyet inkább a gazdasági válság, ezen belül is elsősorban az autóipar gyengélkedése viselt meg. A Bayernél például tavaly 21 százalékkal, 1,9 milliárd euróra esett vissza a polikarbonát értékesítés, de a cég új felhasználási területekkel igyekszik visszaszerezni pozícióját. A jelek szerint sikerrel, hiszen az idei első kilenc hónapban már 2,1 milliárd eurós polikarbonát eladást produkált a német konszern.

A kutatások szerint a BPA folyadék hatására kis mennyiségben kioldódhat a műanyag tároló edényekből, a szervezetbe jutva pedig befolyásolja az ösztrogén háztartást, az immunrendszert és az energiafelhasználást is. Több kutató, köztük Zsarnovszky Attila úgy véli, hogy a széles körben tapasztalható elhízás, valamint a termékenység csökkenése jórészt a BPA elterjedésének tudható be. -->