Áram- és gázdíj: Most még kevésbé akarunk majd fizetni?

Mint arról beszámoltunk, márciustól kilencven helyett hatvan napjuk lesz a fogyasztóknak arra, hogy rendezzék a tartozásukat a gáz- és az áramszolgáltatók felé a fizetési határidő lejárta után.

A lapunknak nyilatkozó szolgáltatók üdvözölték a döntést, amely valószínűleg javít majd a fogyasztók fizetési morálján. Tapasztalatuk szerint a fizetési határidő elodázása ugyanis csak ront a helyzeten, mert három hónap alatt százezres nagyságrendű tartozás halmozódhat fel, amit a legtöbb család már képtelen időben törleszteni. A közüzemi szolgáltatóknál az elmaradt díjfizetések így 10 milliárd forintos nagyságrendre rúghatnak – mondta el az E.ON szóvivője.

Kutas István szerint kevesen veszik igénybe a cég által kínált részletfizetési lehetőséget és gondot jelent, hogy a fizetési gondokkal küzdő fogyasztók túl későn fordulnak a szolgáltatóhoz, ahelyett, hogy még a határidő lejárta előtt segítséget kérnének. Kutas István szerint akár kikapcsolási hullám is indulhat a szigorítással, hiszen sokan továbbra is 90 napos határidővel kalkulálnak.

A lemaradások tekintetében külön kategóriát képviselnek a védendő fogyasztók, akiknél csak 120 napnyi késedelem után lehet kikapcsolni a szolgáltatást, feltéve, hogy elutasítják az előre fizetős mérő felszerelését, amit a szolgáltatóknak ebben az esetben a törvény szerint fel kell ajánlaniuk. Az E.ON jelenleg 80 ezer védendő fogyasztót lát el, akik óriási kintlévőségeket halmoznak fel. Ezt mutatja, hogy több százmillió forint folyt be, amikor a cég tavalyi akciója során ugyanakkorra összeget engedett el a tartozással rendelkező védendő fogyasztóknak, mint amekkorát ebben az időszakban befizettek. Kutas István szerint a védendő statust olyanok is igénybe veszik, akik nem szorulnak rá, hiszen elég, ha egy kisgyerekes családban a jól kereső apa kijelentkezik a háztartásból; a gyesen lévő anyukát és a gyerekeket figyelembe véve az egy főre jutó jövedelem máris annyira lecsökken, hogy a család védendő statust kaphat.

A fizetési gondokkal kapcsolatos szemérmességet tekintve a FŐGÁZ is hasonló tapasztalatokkal rendelkezik, de a védendő fogyasztók kérdését máshogy látja a cég. A Főgáznál 4 300 védendő fogyasztót tartanak nyilván, közülük négyezren szociálisan rászorulók, háromszázan pedig fogyatékkal élnek. Tekintve, hogy a cég 550 ezer gázmérővel rendelkező fogyasztót szolgál ki egyetemes szolgáltatás keretében, a védett réteg nem tekinthető jelentősnek – mondta el a cég szóvivője.

Bálint Norbert szerint sokan nem tudnak a védendő fogyasztói status létezéséről, vagy tudnak róla, de nem foglalkoznak vele. A FŐGÁZ-nál eddig mintegy 500 előre fizetős mérőt szereltek fel olyan, védendő fogyasztóknál, akiknek hátralékuk keletkezett és kérték a felszerelést, vagy a 120 napos fizetési határidő betartása is gondot jelentett számukra. Összesen 5 600 olyan fogyasztót tartanak nyilván, akiket 90 napon túli nemfizetés miatt kikapcsoltak a gázszolgáltatásból.

A 60 napnál is rövidebb fizetési határidő lenne ésszerű, az Európai Unióban az átlagos időtartam 30 nap a közüzemi díjaknál – mondta el az ELMŰ-ÉMÁSZ kommunikációs igazgatója, aki szerint a fogyasztók egy része elfelejti, hogy a tartozások nem kamatmentes kölcsönnel egyenlőek. Boross Norbert szerint az elmúlt két-három évben 20-30 milliárdos tartozást halmoztak fel a fogyasztók. Ugyanakkor a cégcsoport ügyfelei szívesen élnek a részletfizetési lehetőséggel. A cég egyébként nem tart attól, hogy a szigorítás nyomán megszaporodnak az áramlopások, mert az illegális bekötések és a fizetési határidő között szerintük nincs összefüggés.

Nem úgy a társasházkezelők, akik – a Magyar Társasházkezelők Országos Szakmai Szövetsége (MTOSZSZ) elnökének megfogalmazása szerint meg fognak őrülni az illegális bekötések miatt. Az MTOSZSZ szerint a társasház fő áramvezetékére illegálisan rákapcsolódó lakókat nem nehéz lefülelni, de ehhez szakembert kell hívni, ez pedig plusz költséget jelent. Langer Ivánné ezért az áramkommandó bevezetését szorgalmazza, ezek az állam által finanszírozott csoportok vehetnék fel a harcot a tolvajok ellen.

Langer Ivánné szerint társasházi szempontból a két hónapos türelmi idő rosszabb, főleg, mivel az osztatlan közös tulajdon esetében fennáll az egyetemes felelősség. A közös képviselőknek tartozás esetén közgyűlést kell összehívniuk és meggyőzniük a „renitens” lakókat, ez pedig időbe telik.