Egyszerűbb engedélyezést ígérnek

Városfejlesztés. A főváros új építésügyi vezetésének legsürgősebb feladata, hogy a városrendezést érintő engedélyeztetési eljárásokat felgyorsítsa, a hatósági döntéseket könnyebben hozzáférhetővé tegye – nyilatkozott lapunknak Kerekes György, az új főpolgármestert segítő építésztanács városfejlesztési szakembere. Szerinte az engedélyeztetés most olyan bonyolult és hosszadalmas, az eljárásrend annyira túlbürokratizált, hogy az már a legszükségesebb beruházásokat is akadályozza. Az állami szakhatóságok nem bíznak az önkormányzati döntéshozókban, hogy azok kellően képviselik a város érdekét, ezért rendeletekkel kívánják elejét venni a nemkívánatos projekteknek. Az önkormányzati apparátusok érzik a bizalomhiányt, ezért azon dolgoznak, hogy határozataik hivatali értelemben kikezdhetetlenek legyenek, ez gyakran az érdemi döntés elodázását jelenti. Az elnyúló engedélyeztetési eljárások oda vezetnek, hogy mind több fejlesztő próbálja kiskapukkal lerövidíteni az engedélyeztetést, erre az állami szakhatóságok újabb rendeletek alkotásával reagálnak.

„A baj nem a fejlesztőkkel van: ők a befektetett pénzükért profitot akarnak. Az építésügyi felügyeleti szerveknek kellene belátniuk: a szaporodó szabályok nyomán kiskapuból is egyre több lesz. Inkább az önkormányzati igazgatásban dolgozók szakmai öntudatát kellene erősíteni, a túlszabályozástól ugyanis éppen a hivatalnokénjük kerekedik fölül” – hangsúlyozta Kerekes György.

Szegvári Péter, a főpolgármester területfejlesztési főtanácsadója szerint a túlszabályozás hátterében piaci egyensúlyvesztés áll. „A városfejlesztés területén keresleti piac alakult ki: kevés fejlesztőre sok önkormányzat jut, ez könnyen oda vezet, hogy az előbbiek diktálnak az utóbbiaknak” – mondta lapunknak. Úgy véli, inkább elébe kellene menni a fejlesztőknek erősebb városmarketinggel, határozott városfejlesztési koncepcióval. Az utóbbi Budapesten a kétszintű önkormányzati rendszer miatt nehéz ügy: integrált városfejlesztési stratégiával a hatályos építésügyi előírások értelmében csak a kerületi önkormányzatoknak kell rendelkezniük, a fővárosnak nem. „Habár a Fővárosi Önkormányzat is kidolgozott egy városfejlesztési koncepciót, ez az egyes kerületeket semmilyen értelemben nem kötelezi a megvalósításra, de még csak egyeztetniük sem kell fejlesztéseikkel kapcsolatban Budapesttel, ahogy a társkerületekkel sem” – mutat rá a szabályozás fonákságára Szegvári Péter.

„Egy város építésügyi kormányzata egyszerre lát el településrendezési, illetve -fejlesztési feladatokat, a kettőt azonban az építésügyi jogszabályok eltérő súllyal szabályozzák” – mondta Kerekes György. A településfejlesztési koncepció feladata, hogy kitűzze a város közép- és hosszú távú fejlesztési feladatait, a településrendezésé pedig, hogy meghatározza: a területek milyen célokra, milyen feltételekkel hasznosíthatók. A rendezési terveknek létezik országostól regionálison át helyi szintje, az, alacsonyabb szintű tervek a jogszabályok szerint csak pontosíthatják a magasabb szintűeket, ellent nem mondhatnak azoknak.

„A fejlesztési tervekkel kapcsolatban a jogszabályok sem hierarchiát nem állapítanak meg, sem kötelező megfelelést nem írnak elő. Budapest új építésügyi vezetése azonban éppen ilyen irányban igyekszik változtatni. Az állami építésügyi kormányzatnál kezdeményezni fogjuk a fejlesztési tervek hierarchián alapuló kötelező megfelelését, és szeretnénk kidolgozni egy új városfejlesztési stratégiát. Ennek és a hozzá tartozó területfelhasználási tervnek a betartatásához létre kell hozni egy olyan főosztályt, amely integrálja a főépítészi irodát, a városrendezési ügyosztályt és az értékvédelmi csoportot” – mondja Kerekes György.

A fővárosi és kerületi fejlesztési tervek összehangolásának fórumaként Szegvári Péter azt javasolja az új városvezetésnek, hogy hozza létre a Fővárosi Közfejlesztési Tanácsot. Ebben a fővároson és a huszonhárom kerületen, valamint a kormányzati delegáltakon túl a budapesti gazdasági és szakmai kamarák is képviseltetnék magukat. „A fejlesztési stratégia kidolgozásába szeretnénk bevonni az ingatlanfejlesztőket és a főbb gazdasági szereplőket” – mondja Kerekes György. VG

A kerületeknek e koncepció szerint lett volna választott elöljárósága, ezek képviselték volna a kerületeket a Fővárosi Önkormányzatban, maguk a kerületek csak igazgatási feladatokat láttak volna el. A Hegedűs–Tosics-koncepció megmaradt volna a kétszintű önkormányzati modellnél, de erős főváros, gyenge kerületek hatásköri megosztást írt volna elő.

A Szegvári Péterhez köthető, francia–belga mintájú citykoncepció egyszintű, de kétkamarás önkormányzatot vezetett volna be: a belső városrészek elöljárói alkották volna az első kamarát, a külső városrészek polgármesterei a belső városrészek főpolgármesterével kiegészülve a második kamarát.

Tarlós István főpolgármester a lehetséges átalakítással kapcsolatban jelezte: átfogó reformra legfeljebb 2014 után kerülhet sor.

A kerületeknek e koncepció szerint lett volna választott elöljárósága, ezek képviselték volna a kerületeket a Fővárosi Önkormányzatban, maguk a kerületek csak igazgatási feladatokat láttak volna el. A Hegedűs–Tosics-koncepció megmaradt volna a kétszintű önkormányzati modellnél, de erős főváros, gyenge kerületek hatásköri megosztást írt volna elő.

A Szegvári Péterhez köthető, francia–belga mintájú citykoncepció egyszintű, de kétkamarás önkormányzatot vezetett volna be: a belső városrészek elöljárói alkották volna az első kamarát, a külső városrészek polgármesterei a belső városrészek főpolgármesterével kiegészülve a második kamarát.

Tarlós István főpolgármester a lehetséges átalakítással kapcsolatban jelezte: átfogó reformra legfeljebb 2014 után kerülhet sor.-->