Az energiaipari konszern vezetője ellen tavaly novemberben, az osztrák pénzügyi felügyelet (FMA) feljelentéssel végződött, több mint egy éves vizsgálata alapján emeltek vádat.
Ruttenstorfer 2009. március 23-án OMV-részvényeket vásárolt, egy héttel az előtt, hogy a vállalat bejelentette a megállapodást az OMV 20,2 százalékos Mol-részesedésének eladásáról 1,4 milliárd euróért, a piaci ár kétszereséért. Az FMA azért indított vizsgálatot, mert az OMV vezetője egy március 18-án készült, ugyancsak március 23-án megjelent interjúban még azt mondta, hogy nem áll szándékukban eladni a Mol-részvényeket. Az eladás utáni napokban 3,3 százalékkal, 24-ről 26 euróra emelkedett az OMV-részvények árfolyama.
A vezérigazgató cáfolta a vádakat. Kijelentette, hogy az interjú időpontjában még "nem indulhatott ki egy lehetséges eladásból", és hogy a részvényvásárlás egy bónuszprogram részét képezte. Hangsúlyozta azt is, hogy a program előírásai szerint a részvényeket legalább három éven át kell birtokolnia, így nem is nyerhetett volna rövid távú piaci árfolyammozgásokon. Az FMA ezzel szemben leszögezte: nem az a mérvadó, hogy nyert-e az ügyleten az igazgató, hanem az, hogy visszaélt-e bennfentes információval.
Az eddigi vizsgálat központi kérdése az volt, hogy mikor szerzett tudomást Ruttenstorfer az OMV és az orosz Szurgutnyeftyegaz közötti adásvételi tárgyalásokról. Az igazgató állítása szerint csak március 26-án kezdődtek a tárgyalások. Az FMA viszont megállapította, hogy már március 15-én létrejött egy találkozó az OMV és az orosz vállalat között. Ezen az orosz vállalat képviselői kinyilvánították, hogy érdekelné őket egy közép- vagy kelet-európai földgáz-konszernben való részvétel. Az OMV állítása szerint a Mol neve nem szerepelt ezen a találkozón.
Az ügyet elindító interjú miatt egy külön eljárásban jogerősen 20 ezer euró pénzbírságra ítélték Ruttenstorfert, aki jelenleg az alkotmánybíróság előtt készül megtámadni a döntést.
Wolfgang Ruttenstorfer kilenc éve áll a vállalat élén. Az idén márciusban nyugdíjba vonul, erről még a vádemelés előtt született döntés. A vádemelést követően kijelentette, hogy nem áll szándékában lemondani, kitölti a megbízatását. A vállalat felügyelőtanácsa kiállt a vezérigazgató mellett, tizenhét másik osztrák vállalatigazgató pedig nyílt levélben kelt Ruttenstorfer védelmére, és a bennfentes kereskedés tilalmára vonatkozó szabályok pontosítását szorgalmazta.
A bennfentes kereskedés címén kiszabható legmagasabb büntetés öt év börtön, de peren kívüli megegyezésre is lehetőség van. Egy tavaly lezárult ügy két vádlottjára összesen 50 ezer euró bírságot szabott ki a bíróság részvényeladás bejelentésének elmulasztása miatt.
Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.