Ez már tényleg a mélypont az ingatlanpiacon?
A legutóbbi évekig a lakásépítési engedélyek száma mindig meghaladta a ténylegesen felépített, használatba vett lakásokét. 2009-ben fordult elő először, hogy az engedélyek száma volt az alacsonyabb (11 százalékkal), 2010-ben pedig a kiadott engedélyek száma már 17 százalékkal maradt el az új lakásokétól.
Az elmúlt évben vélhetően tényleg leért a mélypontjára a lakásépítési piac – vélekedett megkeresésünkre Koji László, az Építési Vállalkozók Országos Szakszövetségének (ÉVOSZ) alelnöke. Szerinte ugyanis a tavaly eladott lakásmennyiség „alsó küszöbértéknek” tekinthető, a legnagyobb recesszió idején is van olyan fizetőképes réteg, mely ekkora keresletet generál. A szakember egyébként úgy látja, csak némi megszorítással igaz a KSH adata, ugyanis négyezerre tehető azoknak a lakásoknak a száma, melyet magánmegrendelésre, teljes egészében házilagos kivitelezésben építettek fel. Így legfeljebb 16-17 ezer otthon épülhetett a profi építőipari kapacitások igénybevételével. Ez egyúttal veszélyes tendenciát is jelez – tette hozzá –, ugyanis ezek a „fusi” építkezések a melegágyai az adókikerülő, illegális foglalkoztatásnak, s jellemző rájuk a minőségileg kifogásolható kivitelezés.
Bár van egy-két sikeresebb cég az ágazatban, a szakma nagyobbik részére a szövetség tapasztalatai szerint a kivárás jellemző. Sokan már felélték tartalékaikat, s egyre többen használják ki a fizetés nélküli szabadság intézményét, néhány hétre hazaküldve mérnökeiket, fizikai dolgozóikat.
A beígért kormányzati intézkedésekre is sokan várnak, többek között Kelet-Magyarország régió egyik fontos építőipari cége, a Dész-Ker Zrt. A debreceni székhelyű társaság már két év óta nem indított új lakásprojektet, s az idén sem lesz erre mód. Pedig, mint Tóth Istvánné elnök-igazgató elmondta, korábban kapacitásaik 80 százalékát ez az építőipari szegmens kötötte le. 2009 decemberében adták át az utolsó lakóépületüket, ám néhány lakás még mindig vevőre vár. Új projektbe más cég sem igen kezd bele a régióban, ugyanis a bankok nagyon kockázatosnak ítélik ezt a piacot, így még a megbízhatónak ítélhető társaságok sem jutnak hitelhez.
A kormányváltás utáni felfokozott várakozások mára szétfoszlottak, a szakma megítélése szerint semmi sem történt, ami bemozdította volna az építőipar motorját. Az öngondoskodás ösztönzése ugyan nagyobb hangsúlyt kapott, ám ennek áldásos hatásai csak évek múlva mutatkozhatnak meg, hiszen nem kevés időbe telik, míg a fiatalok annyi pénzt tudnak megtakarítani, hogy belevághassanak a lakásvásárlásba.
A budapesti új építésű lakások piacáról nem festenek annyira borús képet a Futureal lakásfejlesztő cége, a Cordia Zrt. saját felmérésének legfrissebb eredményei, melyek szerint a tavalyi év inkább a stagnálás és konszolidáció jegyében telt a szektorban. Itt az új építésű ingatlanok piacán tavaly és idén januárban csaknem ugyanannyi – valamivel több mint 5900 – kész otthon várt vevőre.
Földi Tibor, a Cordia vezérigazgatója elmondta, hogy tavaly 2326 lakást adtak el a fővárosban – vagyis az év eleji kínálat közel 40 százalékát –, ez 24 százalékkal múlta felül az új fejlesztések számát. A Cordia felmérése szerint ezek az adatok a piac élénkülését mutatják, és a kínálat szűkülését vetítik előre, azonban a képet nagyban árnyalja az a közel 1000 már értékesített, de időközben visszaadott, amely így ellensúlyozta a kedvező tendenciát. Földi Tibor szerint az idei kereslet nagyjából a 2010-es szinten alakul, s ezzel az igénynyel egyensúlyban lesz a kínálat.
Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.