A budapesti irodapiac tehát csupán 2,8 százalékot drágult 2010. év elejéhez képest, így jelenleg a belvárosban 360 euróért lehet egy négyzetmétert bérelni évente. Pados Gergely, a Cushman & Wakefield budapesti irodájának iroda-bérbeadási vezetője elmondta: a budapesti CBD (belvárosi) szegmens az elmúlt években nehéz helyzetben volt, sok bérlő a költséghatékony megoldásokat kereste, amelyeket más alpiacokon talált meg, ennek hatására a CBD kihasználatlansága megnövekedett. Az elmúlt 3-6 hónap során azonban a piac fellendülni látszik, a bérlők ismét érdeklődnek a kiemelkedő lokációk iránt, valamint az új fejlesztések hiánya is a kihasználatlansági mutató csökkenéséhez vezet.
A Colliers International magyar irodája is ezzel egybecsengő eredményre jutott. Saly Miklós, az ingatlan-tanácsadó cég iroda-bérbeadási igazgatója úgy véli, továbbra is enyhén nő a kereslet a piacon 2011-ben, az újratárgyalások száma is jelentős marad, miközben egyre szűkül a megfelelő méretű és színvonalú irodaterületek piaca. 2011-ben még kevesebb átadás várható, mint tavaly.
A földrészek között a legnagyobb növekedést tavaly Dél-Amerika mutatta, ahol 12 százalék bérletidíj-emelkedést mértek, míg Észak-Amerikában jó esetben is csak stagnálást regisztráltak. Brazíliában több mint 25 százalékos volt a növekedés, így Rio de Janeiro (47 százalék) és Sao Paulo (4 százalék) bekerült Amerika három legdrágább lokációja közé. Chile és Venezuela gyengébb emelkedést mutatott, 8, illetve 13 százalékot. Argentína volt az egyetlen dél-amerikai ország, ahol a bérleti díjak csökkentek 2010-ben, ám ott még így is történelmi rekordon állnak. A társaság dél-amerikai kutatási vezetője, Mariana Mokayad Hanania a Rio de Janeiróban tapasztalt jelentős bérletidíj-emelkedést a magas kereslettel és a kínálat hiányával magyarázza.
Az Amerikai Egyesült Államokban a bérleti díjak kismértékben csökkentek 2010-ben, mivel a bérlői aktivitás majdnem az összes városban hanyatlott. Ennek ellenére New York belvárosában 10 százalékkal nőttek a bérleti díjak, mutatva, hogy a város az ország többi részéhez képest hamarabb jut túl a válságon.
A világ legdrágább városa Ázsiában van: a hongkongi egyébként is magas bérleti díjak tavaly mintegy 51 százalékot ugrottak, így a város az első helyre került a lokációk rangsorában. Ezt a Cushman & Wakefield a nagyvállalatok bővülésével, az új szereplők piacra lépésével és az A kategóriás irodakínálat hiányával magyarázza. Az ugyancsak ázsiai Tokióban viszont az irodabérleti díjak 11 százalékkal csökkentek, ezzel a város a tavalyi első helyről a harmadikra csúszott vissza. A japán főváros továbbra is bérlői piac marad, melyre a növekvő kihasználatlanság és az átlagos bérleti díj esése jellemző.
Barrie David, a ingatlan-tanácsadó piackutatója hozzáfűzte: már jó ideje szépen szerepelnek a drágasági rangsorban az ázsiai lokációk, az első hat helyezett közül három is ebből a régióból kerül ki. Ez merőben más állapot a 10-15 évvel ezelőttihez képest, amikor a legdrágább helyszínek elsősorban Nyugat-Európában és Észak-Amerikában voltak. Ez bizonyítja az ázsiai piacok közelmúltbéli fejlődését.
Európa irodapiacai a felmérésben sokkal stabilabb képet mutatnak, csupán egyszázalékos átlagos bérletidíj-növekedést mértek, bár itt is vannak kiemelkedően jól fejlődő területek. Ilyen például a lista második helyén álló London, ahol 25 százalékos emelkedést tapasztaltak a kutatók a City és 27 százalékosat a West End alpiacon. Hasonlóan jól erősödött Milánó (10 százalék) és Párizs is (9).
James Meikle, a Cushman & Wakefield milánói irodájának iroda-bérbeadási vezetője szerint Milánó történelmi belvárosának bérletidíj-emelkedését nagyban a bankok és ügyvédi irodák által mutatott keresletnövekedés, valamint a sok felújítással létrehozott A kategóriás irodaterület piacra kerülése idézte elő. AP
Az ING az ingatlaneladásokból befolyó pénzt – csakúgy, mint a decemberi 7,5 milliárd eurós részvénykibocsátás összegét – várhatóan a 2008-ban kapott 10 milliárd eurós kormányzati segély visszafizetésére fordítja. VG
Az ING az ingatlaneladásokból befolyó pénzt – csakúgy, mint a decemberi 7,5 milliárd eurós részvénykibocsátás összegét – várhatóan a 2008-ban kapott 10 milliárd eurós kormányzati segély visszafizetésére fordítja. VG-->
Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.