BÉT logóÁrfolyamok: 15 perccel késleltetett adatok

Kőkemény atomlobbi küzd a nukleáris energiáért

Az Egyesült Államokban és Európában is erőteljes atomipari lobbi dolgozik azon, hogy a politika megfelelő döntésekkel garantálja az iparág továbbélését. Az iparági cégek és érdekképviseleti szervek sok esetben pénzbeni támogatással próbálják jobb belátásra bírni a döntéshozókat, emellett a médiát és a közvéleményt is igyekeznek „megdolgozni” – valahol több, máshol kevesebb sikerrel.

Bár a kiszállás az atomenergiából amúgy sem lehetséges a jelenlegi energiafogyasztás fenntartása mellett, a háttérben az iparág befolyásos lobbistái is mindent megtesznek annak érdekében, hogy a politikai döntéshozókat rávegyék az atomerőművek élettartamának meghosszabbítására, illetve újak építésének engedélyezésére. 

Erre az egyik legjobb példát az Egyesült Államok szolgáltatja, ahol a kulisszák mögött kiváló politikai kapcsolatokkal rendelkező, rendkívül erőteljes atomenergia-lobbi működik, írja tényfeltáró cikkében a Spiegel. A lap szerint az iparág több millió dolláros adományokkal segítette mind a demokraták, mind a konzervatívok kampányát a legutóbbi választások előtt.

Az egyik legbefolyásosabb szervezetnek az atomerőmű-üzemeltetőket, valamint az iparágban érintett egyéb cégeket és egyetemeket képviselő Nukleáris Energia Intézet (NEI) számít, amely 2005 óta összesen mintegy 10 millió dollár készpénzt fordított a képviselők meggyőzésére lobbitevékenység keretében, ezen belül a  2010-es választások előtt 1,7 millió dollárt adott ki erre a célra. Emellett a nagy iparági konszernek külön-külön is a zsebükbe nyúltak annak érdekében, hogy sikerüljön keresztülvinni akaratukat a törvényhozásban. A Duke Energy 6,5, az Entergy 4,6, az Exelon 3,7, a Florida Power &Light pedig 1,2 millió dollárt költött lobbikiadásokra 2010-ben – igaz, ezek az összegek eltörpülnek éves büdzséjükhöz képest.

„Ezeknek a vállalatoknak megvan a szükséges készpénzük és egyéb forrásuk a harchoz” – mondta a Politico nevű internetes oldalnak Dave Levinthal, a Responsive Politics nevű, választási támogatásokat dokumentáló szervezet elnöke. Ennek következtében az elmúlt években egyre nőtt befolyásuk mind a Kongresszusban, mind a Fehér Házban. 

Az atomipar természetesen azt sem felejti el, hogy a sikerért nem csak a döntéshozókat, hanem a közvéleményt is alaposan „meg kell dolgozni”. Ennek érdekében reklámkampányokban hirdetik álláspontjukat, miszerint a klímakrízis, tehát az üvegházhatású gázok okozta globális felmelegedés elkerülése közvetetten csak az atomenergia előretörésével lehetséges. A szektornak emellett a befolyásos sajtóorgánumokat is sikerült maga mellé állítania vagy lecsillapítania, így többségük már rég elfogadta a fennálló állapotot.

A lobbisták erejét jelzi az is, hogy az iparág a fukusimai atomerőmű-katasztrófa ellenére is bírja az amerikai kormány támogatását. Bár Barack Obama elnök a történtekre reagálva bejelentette, hogy minden atomerőművet felülvizsgáltatnak, a nukleáris energiáról való lemondásról vagy a fejlesztések elvetéséről szó sincs.

Az Egyesült Államokban jelenleg 65 atomerőmű működik 104 reaktorral, amelyek az ország villamosenergia-ellátásának mintegy ötödét biztosítják. A fejlesztési tervek szerint 2020-ig nyolc új nukleáris létesítményt kell felhúzni, hogy csökkentsék a függőséget az olajimporttól és redukálják az üvegházhatású gázok kibocsátását. Minderre a kormány Obama ígérete szerint 36 milliárd dolláros hitelgaranciát biztosít – ezen az állásponton a Japánban bekövetkezett katasztrófa sem változtatott.            

Az iparág természetesen nem csak a tengerentúlon, hanem Európában is komoly érdekérvényesítő képességgel rendelkezik. Berlinben például a helyi atomerőműveket és beszállítóikat képviselő Német Atomfórum nevű szervezet lobbistái „puhítják” a képviselőket, emellett a legjelentősebb energiacégek maguk is külön embereket foglalkoztatnak erre a célra.

„Az atomenergiának nemcsak pénzügyi hatalma van, nemcsak egyszerűen befolyásolja a politikai döntéseket, hanem egyenesen dominálja azokat” – idézte a Deutsche Welle Gregor Gysit, a Die Linken baloldali parlamenti frakció vezetőjét. Hasonlóan vélekedik Sigmar Gabriel, a szintén ellenzéki, szociáldemokrata ellenzéki SPD pártelnöke is, aki szerint a kormány tavaly novemberben „zárt ajtók mögött, az atomipar uraival” egyeztetve döntött egyes erőművek működési idejének meghosszabbításáról.

Igaz, a német atomlobbi – az amerikaival ellentétben – nem volt képes annak megakadályozására, hogy a kormány az iparág érdekeit sértő döntésekkel reagáljon a fukushimai történésekre. Ezt jelzi, hogy Angela Merkel kancellár – a biztonságra hivatkozva -  elrendelte az 1980 előtt épített hét német atomerőmű leállítását.

Bár az intézkedés több száz millió eurós kárt okozott az érintett cégeknek, és egyes szakértők szerint veszélyezteti az ország energiaellátásának stabilitását, egyelőre csak átmeneti jellegű, és elemzők szerint elsősorban politikai okok – ezekben a hetekben újabb tartományi választásokat tartottak, illetve tartanak – motiválták. Hogy Merkel hirtelen jött „antinukleáris” kurzusa a mostani pánik elmúltával is fennmarad-e, az meglehetősen kérdéses – már csak azért is, mert a most bekapott ütések után valószínűleg az atomipar lobbistái is újult erővel vetik magukat a küzdelembe a korábban kiharcolt előnyök érvényesítése érdekében.

Címoldalról ajánljuk

Tovább a címoldalra

Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.