Olcsóbbak vagyunk Kínánál? Inkább itthon varrják a magyar ruhát

Az elmúlt hónapokban egyre másra érkeznek a hírek a dráguló távol-keleti textilipari költségekről, s az olaj világpiaci drágulásával a szállítás is egyre költségesebb. Nem beszélve arról, hogy manapság a ruházati cégek kollekciói gyorsabban forognak az üzletekben. A nagy európai vállalatok már léptek: többen visszahozzák Európába a gyártást, mások viszont Kína helyett olcsóbb távol-keleti országokban kötnek bérmunka-szerződést. A hazai piaci szereplők szerint a kínai bérgyártás költségei az elmúlt években 25-30 százalékkal emelkedtek, amely gyakorlatilag versenyképtelenné tette a kínai bérmunkát a régióban.

A hazai ruházati cégek némelyike szintén Ázsiában gyártatja le az üzletekben kapható kollekciót, de több darab még mindig hazai kezek között készül. Az elmúlt években komoly átalakuláson átment Saxoo International Kft. például idén tovább szeretné erősíteni a hazai bérgyártást, sőt, egy saját üzem beindítását is tervezik.

A Saxooról sokáig az az elképzelés élt a vevők fejében, hogy külföldi tulajdonú vállalat. A cég imázsa, az angol nyelvű honlap és a márkanév mind ezt sugallta. A márka 1998 óta van jelen a hazai divatruházati piacon. A márka evolúciójának meghatározója volt a bevásárlóközpontok kialakulása, fejlődése, hiszen a plázákkal együtt fejlődött a bolthálózat is – emlékezett vissza a kezdetekre Poteczki Imre, a cég ügyvezető igazgatója.

Az ezredfordulóra szinte minden új bevásárló központban nyílt egy-egy Saxoo üzlet.  A fejlődéssel egyidejűleg az erős hazai hátterű gyártást kiegészítette, majd szinte teljesen felváltotta a külföldi gyártatás. 2005-től kezdődött a kiéleződött konkurencia harc a magyar piacra belépett hálózatoknak köszönhetően. Ekkor nyíltak sorra az spanyol Inditex márkaboltjai: egyebek mellett a Zara, a Pull&Bear és a Stradivarius, terjeszkedett az árérzékeny vásárlókra fókuszáló német C&A, a fiatalokat célzó New Yorker és nagyobbnál nagyobb áruházakat nyitott a svéd Hennes&Mauritz (H&M) is. A társaság árbevétele az élesedő konkurenciával együtt, 2005 óta esett: nettó 800 millió forintról 2007-re 625 millióra csökkent. Mérleg szerinti eredménye pedig 2007-ben 106 millió forint mínuszba fordult.

Poteczki Imre szerint elsőként a budapesti nagy bevásárló központok forgalmában és árérzékenységében nyilvánult meg a multinacionális konkurencia jelenléte. A vidéki városokban , megyeszékhelyeken nem annyira a konkurencia, mint inkább a fizetőképes kereslet okozott bezárásokat. A leghamarabb a nyugati országrész  – Győr kivételével – kereskedelme halt el, aztán a keleti régió is hasonló sorsra jutott. Az ügyvezető szerint már a gazdasági válság kirobbanása előtt is kezdeményeztek tárgyalásokat a bérleti díjak csökkentéséről, ám legtöbbször ez sikertelenül zárult.

„A válság 2009 januártól éreztette hatását elsősorban a beszerzések, import miatt 140 forint  körüli dollár árfolyamon számolt rendeléseket 235 forintos árfolyamon vettük át, másrészt a forint drasztikus gyengülése a bérleti díj fizetésnél minden kereskedőt tragikusan érintett” – ecsetelte Potecki Imre.

A 2008-as sokk után a válság a tavasszal éreztette hatását: a forgalom iszonyatosat esett az elmúlt évihez képest, a társaság pedig nem tudta kiküszöbölni az alacsony likviditással járó problémákat. 2009 második felétől a drasztikus költségcsökkentés már elkerülhetetlen volt. Több dolgozót elbocsájtottak, a telephelyet átköltöztették és néhány üzletet be is zártak.

Egyre kevesebb magyar cég foglalkozik textillel

A textil- és ruházati termékek gyártásával foglalkozó cégek száma folyamatosan csökken az Opten céginformációs szolgáltató adatai szerint. Öt évvel ezelőtt januárban még csaknem 4500 működő vállalkozást regisztráltak ilyen tevékenységi körrel, 2011 első hónapjában azonban mindössze 3946 társaság működött az országban. A foglalkoztatottak száma 2010 januárja és decembere között 44 555-ről 42 656-ra apadt. Az év során 157 céget érintett felszámolási eljárás, 15,5 százalékkal többet, mint 2009

A Saxoo London márkát forgalmazó C.W.C. London Nagykereskedelmi és Ruhakészítő Kft. felszámolási eljárása már 2008 szeptemberében elkezdődött, s a Saxoo London értékesítési joga a júniusban 20 millió forint jegyzett tőkével alapított Saxoo International Kereskedelmi Kft-hez került. Az új cég Potecki Imre és Bácskai Imre tulajdonában áll, s saját üzemeltetésű boltok mellett számtalan franchise üzletük van Európaszerte. A gazdasági dekonjunktúra azonban az átalakítások ellenére nyomot hagyott a cég eredményein: árbevétele a 2009-es 129 millió forintról 98-ra csökkent, adózott eredménye pedig 3,5-ről 1,4 millió forintra apadt.

Az ügyvezető szerint 2010 legnagyobb változása a hazai gyártatás fejlesztése volt.  Az év második felére  a racionalizációnak és a koncentrált termékfejlesztésnek köszönhetően sikerült jól indítaniuk az őszi szezont, s végül a cég a hideg időjárásnak és a piacok visszatért optimizmusának köszönhetően az elvárásoknak megfelelően alakult a Saxoo 2010-es éve.

A gazdasági válság miatt bekövetkező keresletcsökkenés a Griff Gentlemen’s Zrt. vezetőségét is átalakításokra sarkallta. Sütő Zoltán a társaság elnök-vezérigazgatója szerint a vásárlói körbe bekapcsolódó fiatalok egyre márkaorientáltabbak, alaposabban megnézik, hogy mire adják ki a pénzt, általánosságban pedig jellemző, hogy az akciókat keresik. „A Griff neve hallatára a legtöbb vevőnek az öltöny és nyakkendő ugrott be, az ezek iránti kereslet azonban még más ruházati termékekhez képest is jobban esett, így váltani kellett” – magyarázza az okokat Sütő Zoltán.

A Griffnél szélesítették a termékportfóliót, új márkákat kezdtek forgalmazni, s női kollekcióval is előrukkoltak, mondván, a nők sokkal aktívabb vásárlók, és ők hozzák a férfiakat is az üzletbe. Jelenleg 14 Griff üzlet működik országszerte, s Sütő Zoltán aktív terjeszkedésben gondolkozik; a mostani üzletek saját kézben üzemelnek, a továbbiakban franchise partnerek bevonását tervezik, akár külföldön is.
Az elnök-vezérigazgató szerint a vásárlók még mindig a bevásárlóközpontokra koncentrálnak, s úgy tűnik idén már ismét stabilizálódik az a vevői réteg, amely a válság előtt rendszeresen a plázákban szerezte be a ruházati cikkeket.

A bevásárlóközpontok forgalmának növekedésével indult be egy másik - a nemzetközi márkák mellett megbúvó - hazai cég a Heavy Tools is. A márka tulajdonosa a Premium Sport Kft. két magyar magánszemély és részben egy osztrák befektetőcsoport tulajdonában áll. A Heavy Tools bolthálózat 10 hazai egységből áll és egy-egy üzletet működtetnek a régió országaiban: Romániában, Szlovákiában és Csehországban.

A sportos kollekcióiról ismert cég a kis- és a nagykereskedelmi tevékenység összevonásával racionalizálta a folyamatokat a válság alatt, s bizonyos termékek esetében, amelyeknek gyorsan az üzletekbe kell kerülniük, megmaradt a hazai gyártás, de az előre megtervezett kollekció teljes egészében Ázsiában készül. A Heavy Tools árbevétele a márkatudatos építkezésének köszönhetően a válság ellenére 2008 és 2009 között jelentősen 920,9 millióról 1036,5 millió forintra emelkedett. Doroszlay László, a társaság ügyvezető igazgatója szerint az adózott eredmény azért lett kevesebb (65,3 millióról 38,5 millió forintra csökkent) a tekintélyes forgalombővülés ellenére, mert a válság miatt a vásárlók az akciós termékeket keresték, így a Heavy Tools-nál is egyre többet kellett árat csökkenteni.

„2010 második fele emelkedést mutatott nálunk és az idei évre is növekedést prognosztizálunk” – mondta az ügyvezető. Szerinte a válságnak voltak pozitív hatása is, amit a versenytársak is megerősítenek: a gyengébb márkák eltűntek, a kínálat letisztult. A hazai piacról eltűnt brandek vásárlóit pedig a megmaradtak szívhatják fel.

Poteczki Imre szerint nem csak a piac tisztult le, hanem a bevásárló központok bérleti díjai is racionalizálódtak, a fejlesztők is belátták, Magyarország nem összehasonlítható Nyugat Európa piacaival.

A ruházati cégeknek nem csak a bérköltségek, hanem az alapanyagárak emelkedése is kihívást jelent. 2009-ben egy év alatt 37 százalékkal emelkedett a pamut ára a nemzetközi piacon, miután az idén immár az ötödik egymást követő évben haladta meg a kereslet a kínálatot - amire 50 év óta nem volt példa. Idén az erősödő kereslet mellett a gyapot gyenge termésátlaga is felfelé húzhatja az árakat. Ausztráliát, amely a világ negyedik legnagyobb exportőre, 2010 végén óriási árvíz sújtotta, tönkre téve több ezer hektár termőföldet. Az olaj, a gyapot és a szállítási költségek emelkedésére hivatkozva a Nike, a világ legnagyobb sportcipő- és ruházati gyártója 2012-től komolyabb áremelést helyezett kilátásba.

Doroszlay László szerint az alapanyagárak emelkedése nem csak a nemzetközi ruházati vállalatoknál, de a hazai cégeknél is áremelkedést hoz, ami a kereslet csökkenésével járhat az éppen éledező piacon. „ Ennek az elkerülése miatt olyan szintre csökkentetjük az árrésünket, amely még a vásárlóknak elfogadható árat eredményez. A költségeket nem tudjuk teljes egészében a vevőkre hárítani, mert ezt a régiós kereseti viszonyok ezt nem engedik meg” – tette hozzá.

Poteczki Imre ugyanakkor ezt másként látja. Abban ugyan egyetért, hogy elsősorban a pamut világpiaci árának több mint 30 százalékos emelkedése komoly kihívást jelent. A Saxoo International a minőség megtartásával mégis inkább a drágább ár kategória felé mozdul el, mint sem beszálljon egy - ahogy fogalmaz - végeláthatatlan ár harcba.