Válság előtti szinten a magyar hivatásturizmus

Az MKI adatgyűjtése szerint hazánkban 2010-ben összesen 537 nemzetközi konferenciát rendeztek, amelyeken több mint 125 ezer fő vett részt. A nemzetközi gazdasági válság hatása jelentős mértékben befolyásolta az utóbbi évek hivatásturisztikai piacát is. A 2010. évi adatok azt a tényt támasztják alá, hogy a 2009-ben tapasztalt visszaesés után a hazai hivatásturisztikai piacnak sikerült növekedési pályára állnia, az elmúlt évi adatok helyenként még a 2008. évi eredményeket is túlszárnyalják.
 
2010-ben a Magyar Kongresszusi Iroda partnerei által szolgáltatott információk és az MKI saját adatgyűjtése alapján összesen 537, az ICCA nemzetközi szervezet kritériumainak (minimum 50 résztvevő, legalább 3 ország közt rotálva kerül megrendezésre, rendszeres időközönként) megfelelő konferenciát rendeztek Magyarországon, ami több mint 50 százalékos növekedést jelent a 2009-es adatokhoz képest, sőt a 2008-ban regisztrált nemzetközi konferenciák számához (531) képest is növekedést mutat. A nemzetközi konferenciákon regisztrált résztvevők száma – 125 ezer fő – szintén nemcsak a 2009-es számokat haladta meg 53,1 százalékkal, hanem a 2008-as adatokat is 5 százalékkal túlszárnyalta.

2010-ben összesen 2002 napnyi nemzetközi konferencia zajlott Magyarországon, amelyek résztvevőinek száma átlagosan meghaladta a 234 főt, átlagos időtartamuk 3,7 nap volt. A nemzetközi konferenciák átlagos időtartama 2008: 3,9 nap; 2009: 3,3 nap.) A konferenciák több mint 53 százaléka 2-3, míg 27,4 százaléka 4-5 napos volt.

A Magyar Kongresszusi Iroda partnerei által szolgáltatott információk alapján, a konferencián résztvevők 81 százaléka külföldről, 19 százaléka Magyarországról érkezett. A rendezvényeken megjelenő nemzetek átlagos száma 12 volt. 2010-ben a magyarokon kívül Németországból (69,2 százalék), az Egyesült Királyságból (62,3 százalék) és Franciaországból (53,3 százalék) érkeztek leggyakrabban hazánkba nemzetközi konferenciákra.

A középmezőnyben lévő olasz, amerikai, spanyol, cseh, osztrák és lengyel résztvevők közel egyforma arányban látogatták a nemzetközi konferenciákat. A 2009-es eredményekhez képest igen jelentős növekedés volt tapasztalható a német, az olasz, a spanyol, az osztrák és a lengyel résztvevők esetében, akik megduplázták részvételi arányukat, sőt esetenként még a 200 százalékot is meghaladták.

A korábbi évek tendenciáját követve, a legtöbb nemzetközi konferenciát (71 százalék) továbbra is Budapesten rendezték meg. A fővárost 6,7 százalékkal Pécs követi, amelyhez nagymértékben hozzájárult a Pécs – 2010 Európa Kulturális Fővárosa rendezvénysorozat. A nemzetközi konferenciahelyszínek rangsorában harmadik helyen holtversenyben Sopron (3 százalék) és Szeged (3 százalék) szerepel, amelyeket a Balaton-part (2,6 százalék) konferencia-települései követnek.

Az MT Zrt. szerint rendkívül érdekes eredményeket hozott a 2010-es év a konferenciák helyszínének tekintetében is. Az a tendencia, hogy a szállodák térhódítása tovább folytatódik – megdőlni látszik, hiszen vezető szerepük ellenére, több mint 10 százalékkal esett vissza a szállodában megrendezésre került konferenciák száma. A legszembetűnőbb az egyetemek és tudományos intézetek robbanásszerű előretörése: míg 2008-ban az összes konferenciának mindössze 4,3 százalékát tartották egyetemeken és a tudományos intézetek valamelyikében, addig két évvel később ez az arány négy és félszeresére nőtt. Így nem meglepő az sem, hogy a nemzetközi konferenciák témáját illetően is a gazdasági témák mellett az orvosi, valamint a tudományos témájú nemzetközi rendezvények vonzzák a legnagyobb szakmai érdeklődő közönséget.

2010-ben, az ICCA nemzetközi szervezet kritériumainak megfelelő 537 nemzetközi konferenciából a legtöbbet – 76-ot - szeptemberben rendezték meg, ez az összes rendezvény 14,2 százalékát jelenti.

A Magyarországon lezajlott nemzetközi konferenciák megrendelőinek nemzetiségét vizsgálva megállapítható, hogy a rendezvények több mint 50 százalékának magyar volt a megrendelője, melynek aránya 2009-hez képest 6 százalékkal magasabb. A magyarok után jelentős a Nagy-Britanniából érkezett megrendelések aránya (10,3 százalék), ami 1,7 százalékos növekedést mutat az előző évhez képest. 2,4 százalékkal több megrendelés érkezett Németországból, míg az osztrák megrendelések aránya 0,5 százalékkal emelkedett - áll az MT Zrt. közleményében.

A nemzetközi konferenciák megrendelőit típus alapján rangsorolva a 2010. évi sorrend teljes mértékben átalakult 2009-hez képest. 2010-ben a legtöbb megrendelés külföldi cégtől (22 százalék), valamint magyar vállalattól (14 százalék) érkezett. 13 százalékban egyetemek, intézmények, egyesületek, tudományos társaságok, valamint alapítványok szerepelnek, míg a magyar és külföldi szervezőirodák és az Európai szövetségek aránya szinte teljesen megegyezik egymással. Ezen kívül érkeztek még megrendelések különböző világszövetségek részéről is.