Maszataka Simizu, a Tepco elnöke a múlt héten hagyta el a kórházak, ahol magas vérnyomás miatt kezelték. A cégvezetőt azonban már másodszor utasította el Fukusima tartomány kormányzója, ami nagyon súlyos sértésnek számít Japánban.
Az erőmű üzemeltetője ellen több tüntetést is szerveztek a tokiói lakosok, a közvélemény az elmúlt hetekben a vállalat ellen fordult, mert az szerintük nem kezelte megfelelően a válságot. Simizu tovább növelte a népharagot azzal, hogy a március 11-i katasztrófát követően két hétre eltűnt a nyilvánosság elől és cége csak a média folyamatos érdeklődésére adott ki homályos nyilatkozatot arról, hogy éppen hol tartózkodik.
A kormányzó elutasító magatartása jól tükrözi, milyen nagy a feszültség a kríziseket jellemzően csendben kezelő Japánban. "Japánnak ki kell vizsgálnia, mi történt és meg kell állapítania, milyen lépéseket kell tenni a többi nukleáris erőműnél, és mindezt megmagyarázni a japán népnek és a világnak" – vélte Tadasi Narabajasi, a Hokkaidói Egyetem professzora, aki szerint "ez segít majd abban, hogy helyreálljon a nukleáris energiába vetett bizalom."
A bizalom kapcsán a japán kormánynak is akad teendője, hiszen a Bloomberg által idézett, április 4-én közzétett felmérés szerint a lakosok több mint 60 százaléka nem elégedett a kabinet válságkezelő intézkedéseivel.
Eközben az erőműnél folytatódnak az elhárítási munkák. Mint arról beszámoltunk, a japán hatóságok bejelentették, hogy vélhetőleg nagyobb körzetben kell lakosokat kitelepíteniük a márciusi természeti katasztrófa során megrongálódott fukusimai erőmű környezetében.
A japán hatóságok a nemzetközi aggodalmak ellenére nem rendelték el 20 kilométeres távolságon túl az érintett lakosság kitelepítését, holott egyes vélemények szerint a fukusimai atomszerencsétlenség a világ legnagyobb ilyen jellegű esete az 1986-os csernobili baleset óta.
Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.