Fel kell számolni az uniós energiaszigeteket!

Magyarország energiapolitikai koncepciója – párhuzamosan az Európai Unió törekvéseivel – hármas célrendszerre épül, ezek az ellátásbiztonság, a versenyképesség és a fenntarthatóság – hangsúlyozta Kovács Pál energetikai helyettes államtitkár 2011. április 1-jén, Budapesten, az Energia Dialógus című konferencián.

A helyettes államtitkár előadásában az energetika közép- és hosszútávon legégetőbb kérdéseit három dimenziót érintve vázolta: globális szinten, az Európai Unió szintjén, majd bemutatta a készülő magyar energiastratégia megoldandó kérdéseit. A konferencián Kovács Pál találkozott a Shell Eco-Marathon kezdeményezés két résztvevő magyar csapatával is, akikkel terveikről és a várható kihívásokról beszélgetett.

A jövő globális energetikai kihívásai közül Kovács Pál kiemelte: a világ energiafelhasználása dinamikusan növekszik, az erőforrások felélése jelenleg fokozott ütemben zajlik. A globális primer energiaigény több mint 80 százalékát a fosszilis energiaforrások adják, melyek mellett a nukleáris energia, illetve megújuló energiaforrások részesedése elenyészőnek hat, holott éppen a karbonkibocsátástól mentes erőforrások szolgálhatnának megoldással a jövő energetika igényeire – emlékeztetett az államtitkár.

Rámutatott: a gazdasági fejlődés hatására a világ államainak energiaigénye a jövőben számottevően növekedhet, főleg az olyan feltörekvő térségekben, mint Brazília, Oroszország, India és Kína.

Az Európai Unió az Energia 2020 Stratégiájában legfőbb célként az erőforrás- és energiahatékony, alacsony szén-intenzitású gazdaság kialakítását jelöli meg – mondta Kovács Pál. Ennek legfontosabb prioritásai a harmadik liberalizációs csomag mielőbbi tagállami átültetése, az egységes energiapiac kiépítésének befejezése 2014-ig, az energiaszigetek (Baltikum, Málta, Ciprus) felszámolása 2015-re, az infrastruktúrakapcsolatok fejlesztése, a tagállami engedélyezési eljárások egyszerűsítése, a külkapcsolatok fejlesztése és az energiaellátási útvonalak és források diverzifikációja. Ezeket a célokat az európai uniós soros magyar elnökség és Magyarország, mint tagállam is támogatja – hangsúlyozta.

A magyar energiapolitikai kihívásai közül Kovács Pál elsősorban a versenyképesség, a fenntarthatóság és az ellátásbiztonság követelményeinek való megfelelést emelte ki, hozzátéve: az energiastratégia célja ezen hármas követelményrendszer elemeinek egyensúlyba hozása kell legyen. Ehhez elengedhetetlen a konvencionális technológiák alacsony karbonigény irányába történő fejlődésének ösztönzése, az életképes zöld innovációk mielőbbi alkalmazásának támogatása, valamint széleskörű szemléletformálási programok elindítása a környezettudatos társadalom létrejötte érdekében – vázolta az eszközöket.

Az energiapolitika kialakításakor az alapvető kérdés az, hogy miként lehet összeegyeztetni a biztonságos és megfizethető áron történő energiaellátást a környezetvédelem és a fenntarthatóság követelményeivel – fogalmazta meg egy mondatban a magyar energiapolitikai stratégia megalkotásának legnagyobb kihívását és egyben elérendő legfőbb célját is.

Világgazdaság Online-->