Romlottak az üzleti kilátások - mi történt márciusban?

A fogyasztók várakozása  – mely a választásokkal is összefüggő magas szintről 2010 októbere óta lassan, de folyamatosan csökken – márciusban kifejezetten zuhant. Az üzleti szférában a válságot kísérő pesszimizmus 2009 tavaszán az iparban kezdett a legmarkánsabban oldódni, s itt a várakozások javulása 2011. februárig szinte folyamatos volt. A mostani visszaesés is ebben az ágazatban volt a legkisebb. 2010 közepétől a belföldi piacon érdekelt kereskedelmi és szolgáltató cégek optimizmusa is erőre kapott, csak az építőipari várakozások maradtak el tartósan és jelentősen a többi ágazatétól. Márciusban viszont ezekben az ágazatokban erősödött fel a leginkább a pesszimizmus.

Az ipari bizalmi index 2011 márciusában kissé csökkent az előző hónaphoz képest. Bár az előző időszak termelésének megítélése javult, a következő időszak kilátásait gyengébbnek látták a válaszadók. A rendelésállomány – ezen belül az export – és a saját termelésű készletek megítélése minimálisan lett rosszabb. Az építőipari bizalmi index márciusban jelentősen csökkent, értéke lényegében visszatért a januári szintre. Az előző három hónap termelési színvonaláról alkotott vélemény nem változott, de a rendelésállományról és a foglalkoztatásról alkotott érezhetően romlott.

A kereskedelmi várakozások márciusban a februári enyhe mérséklődést követően annál nagyobb mértékben csökkentek tovább. A rendelésállomány megítélése zuhant, de a készletszint és az eladási pozíció enyhén javult. Az üzleti szférán belül márciusban a szolgáltatói várakozások esetek a legnagyobb mértékben. Ebben a várható forgalom megítélésnek romlása játszotta a legnagyobb szerepet, de sokat romlott az előző háromhavi létszám megítélése is.

Az ipar kivételével mindenhol erősödött az áremelési szándék. Az építőiparban a csökkenő termelői árakra számítók aránya ugyan továbbra is meghaladja a növekvő árakat valószínűsítőkét, de e két arány különbsége hónapok óta csökken. A kereskedelmi cégek körében egy hónap alatt nőtt az áremelést tervezők aránya, s az árnövelés átlagos mértéke is kissé emelkedett. Jelentősen erősödött a fogyasztók inflációs várakozása. Az iparban a foglalkoztatási szándék kissé javult, a kereskedelemben és a szolgáltató cégeknél némileg, az építőiparban érezhetően romlott. Sokkal erősebb lett a lakosság munkanélküliségtől való félelme. Minden ágazatban és a fogyasztók körében is látványosan romlott a magyar gazdaság kilátásainak megítélése.

A GKI fogyasztói bizalmi index egyetlen hónap alatt utoljára 2008 októberében, a válság kitörésekor zuhant a 2011 márciusihoz hasonlót. Szintje azonban most sokkal magasabb az akkorinál. A lakosság saját pénzügyi helyzetének következő egy évét különösen rossznak látta, de pesszimistább lett a következő egy évben várható megtakarítási képességének megítélésével kapcsolatban is.

A GKI Gazdaságkutató Zrt. – az EU módszertanának megfelelően – konjunktúra-indexének kiszámításakor az üzleti szférán belül az ipar, a kereskedelem az építőipar és a szolgáltató szektor várakozásait veszi figyelembe. (A szolgáltató szféra cégei közül – hasonlóan az EU gyakorlatához – a pénzügyi és a közszolgáltatások területén működő vállalkozások egyelőre nem szerepelnek a vizsgált szektorok között.)

A fogyasztói bizalmi indexet a háztartások pénzügyi helyzetének jelenlegi és várt alakulására, az ország gazdasági helyzetének jelenlegi és várt alakulására, valamint a nagy értékű tartós fogyasztási cikkek vásárlására vonatkozó kérdésekre adott válaszokból számítják.

Az üzleti bizalmi indexet az ipari, a kereskedelmi, az építőipari és a szolgáltató vállalkozások üzletmenetére és várakozásaira vonatkozó kérdésekre adott válaszokból számítják.