Továbbra sem tudhatjuk, klónok leszármazottaiból eszünk-e

A Tanács sem a tiltást, sem az ilyen termékek jelölését nem tartja kivitelezhetőnek. A fogyasztóvédelmi szervezetek szerint nem reménykedhetünk gyors megoldásban, hiszen még a természetes úton szaporított állatokból készült termékek jelölésében is alig történt előrelépés.

„Nem lehet minden szelet szaláminak családfát rajzolni” – így kommentálta Fazekas Sándor vidékfejlesztési miniszter az Európai Tanács és az Európai Parlament illetékeseinek sikertelen tárgyalását. Az Európai Parlament azt szeretné elérni, hogy a közösség területén tiltsák meg a klónozott állatok leszármazottaiból készülő termékek forgalmazását, vagy legalább is jelöljék a csomagoláson, ha ilyen termékről van szó. A javaslatot az EU elutasította, így a tárgyalási folyamat most újrakezdődhet, ismét egy kört leírva az uniós döntéshozatalban.

Az európai fogyasztóvédelmi szervezeteket felháborította, de nem lepte meg a döntés. A civileket tömörítő BEUC március 29-én kiadott nyilatkozatában leszögezi: az európai fogyasztók egyértelműen a klónozott állatok leszármazottaiból készülő termékek ellen foglalt állást, de Brüsszel nem vette figyelembe a véleményüket. A szervezet az Eurobarometer felmérésére utal, mely szerint a polgárok 65 százalékát aggasztja a klónozás bevonása az élelmiszeriparba.

A BEUC már 2010 végén felkérte az EU döntéshozóit arra, hogy átmenetileg korlátozzák a klónoktól származó termékek forgalmazását, hiszen az Európai Élelmiszerbiztonsági Ügynökség, az EFSA is úgy véli, hogy nem áll rendelkezésre kellő tudományos bizonyíték az élelmiszer-célú klónozás biztonságos használatára. Mindamellett az EFSA leszögezte, hogy az eljárás betiltásának szükségességét sem támasztja elő érdemi tudományos eredmény.

Hozzáteszik ugyanakkor, hogy a klónok és leszármazottaik egészségét illetően további kutatásokra van szükség, és „amennyiben bizonyítást nyer, hogy az ilyen egyedek gyengébb immunrendszerrel rendelkeznek, fel kell deríteni az ellenállási képesség csökkenésének mértékét, valamint azt, hogy az ilyen egyedekből készült termékek fogyasztása hogyan hat az emberekre”. Mindez arra utal, hogy az eddig vizsgálatok szerint a klónozott állatok érzékenyebbek a betegségekre, ezért tartásuk során több antibiotikum-kezelésre szorulhatnak, mint a természetes úton fogant állatok.

Az európai húsipar tagjai tömörítő CLITRAVI adatai szerint a klónozott állatok leszármazottaiból származó termékek már jelen vannak a kontinens piacán, mivel azonban a nyomonkövetési és jelölési szabályokat nem dolgozták ki, a fogyasztók nem tudhatják, mely termékekről van szó. Más kérdés, hogy a származással és összetétellel kapcsolatos információkat tekintve a klónozás csak a jéghegy csúcsa.

Az európai fogyasztóvédelmi szervezetek hosszú ideje tárgyalnak Brüsszellel az élelmiszerjelölések módosításáról, de eddig csak részsikereket értek el. Így például sikerült megegyezniük a csomagolásokon használt minimális betűméretről és a különböző összetevők megjelöléséről, de nem vezették be uniós szinten az úgy nevezett közlekedési lámpa rendszert.

Ennek lényege, hogy a fogyasztó első ránézésre láthatja a csomagoláson használt zöld, sárga vagy piros színről, hogy az adott tápanyagból elegendő, sok vagy túl sok található-e egy termékben. Ezt a jelölést a frontoldalon helyezik el, csakhogy Brüsszelben a jelen álláspont szerint nem ismerik ezt a fogalmat, így természetesen nem is rendelkeznek arról, hogy ezeket a fontos információkat az elülső címkén helyezzék el – mondta Dömölki Lívia, az Országos Fogyasztóvédelmi Szervezet (OFE) élelmiszer szakértője.

De a származási helyet illetően sem elégedettek a fogyasztóvédők: céljuk, hogy minden élelmiszeren kötelezően jelöljék a származási helyett. Az EU csak a húsok esetében fogadta el ezt az igényt és sem húsból készült termékek, sem más élelmiszerek esetében nem támogatja azt. A szakértő szerint ráadásul a húsok jelölésének elfogadásával nem történt valódi előrelépés, mert ezek származását a BSA járványok óta amúgy is fel kellett tüntetni. A BEUC a rendelkezéseket két éves átfutással szeretné bevezetni, az EU viszont öt évet adna erre. A jelölésekkel kapcsolatos vita 2008-ban kezdődött meg és az OFE szakértője szerint egyelőre nem lehet tudni, mikorra várható jelentős változás ezen a téren, nem beszélve a klónozásról.