Mélybe zuhant a motorpiac

A motorkerékpár-értékesítés évek óta csökken az országban. Ugyanakkor rendkívül népszerűek a rendszám nélküli robogók, részben azt kihasználva, hogy a szabályozás számtalan visszaélésre ad módot.

A múlt hónapban már csak 259 rendszámos új motorkerékpár kelt el hazánkban, míg tavaly áprilisban még 406. Még riasztóbb, ha az első négyhavi összesítést nézzük: a két évvel ezelőtti 3613 után az elmúlt év azonos időszakában 2268, ez év április végéig pedig mindössze 677 kétkerekű kapott rendszámot. Az értékesítési csúcs 2005-ben és 2006-ban volt, amikor több mint 18 ezer motorkerékpár és robogó talált gazdára. Azóta folyamatos a csökkenés, tavaly már csak 4800 új kétkerekűt adtak el a kereskedők.

A motorkereskedelem nem sínylette meg a regisztrációs adó 2004-es bevezetését, annál inkább a mértékének emelését és a teljesítményalapú adó hatálybalépését 2007-ben. Míg a súlyadó kedvezményezettjei éppen a motorosok voltak, a teljesítményadó nagy csapás számukra, hiszen a korszerű ezres modellek teljesítménye simán eléri a száz lóerőt.

Szloboda Tamás, a Honda Hungary motorkerékpár-értékesítési vezetője, a Magyar Gépjárműimportőrök Egyesületének (MGE) elnökségi tagja szerint ugyanakkor a regisztrációs adó 2007. januári jelentős emelése főleg a kisebb, 50–125 köbcentis járműveket sújtotta, hiszen a 95 ezer forintos adó a jármű fogyasztói árának 25-30 százaléka. Pedig inkább támogatni kellene ezek vásárlását.

Az Európai Unióban a robogózás sokkal elterjedtebb, mint nálunk, hiszen a mozgékony járművek parkolóhelyigénye is kicsi, amellett ezek üzemeltetési költsége, károsanyag-kibocsátása egyaránt alacsony. És több nyugat-európai országban személyautóra szóló jogosítvánnyal is lehet robogót vezetni, ha a hengerűrtartalma nem haladja meg a 125 köbcentimétert.

A szabályozás adta kiskapuk miatt a rendszám nélküli motorok igen népszerűek. Az 50 köbcentis járműveket – hivatalosan segédmotoros kerékpárokat – ugyanis nem kell külön forgalomba helyeztetni, és sok esetben ügyes vállalkozók ötvenesként hoznak be Olaszországból és Japánból használt 80–125 köbcentis robogókat.

Miután nincs rendszámuk, hivatalos ellenőrzés hiányában nem is róják le utánuk a regisztrációs adót, nem kötnek rájuk kötelező felelősségbiztosítást, s könnyű kibújni az áfa és a vám megfizetése alól. Ráadásul sok esetben tisztázatlanok a tulajdoni viszonyok – lopják is a robogókat, amelyekből szakmai becslések szerint közel 300 ezer lehet hazánkban. Azonban tegyük hozzá azt is, hogy a regisztrációs adó irreálisan magas szintje készteti arra a robogósok egy részét, hogy rendszám nélkül járjanak.

Az MGE szakértője úgy véli, a kisrobogók 95 százaléka nem felel meg a segédmotoros kerékpár kategória előírásainak, amelyek ugyanakkor közlekedésbiztonsági szempontból kérdéses elemeket is tartalmaznak. Így például hivatalosan csak legfeljebb 40 kilométeres sebességgel haladhatnak, ám ez balesetveszélyes, hiszen az autóforgalom legalább ötvennel megy. Ha szabályos a robogós, keskeny útjainkon nincs nagyobb biztonságban, mint a kerékpáros, viszont csak egy-két vidéki Babettával tartják be a sebességkorlátozást. A robogósok ugyanis először kiveszik a gyári fojtást, így még az 50 köbcentis modellek is simán gyorsabbak hatvannál, nem is beszélve a 80–125 köbcentisekről. Úgy kerülnek utakra a 100–125 köbcentiméteresek – sőt, a kereskedők szerint néha kétszázasok is –, hogy az értékesítőnek nem kötelező vizsgáztatva, rendszámmal eladni.

A rendszám nélküli, nyolcvannal száguldó robogók viszont veszélyeztetik a közlekedésben részt vevőket, és ha cikázásukkal balesetet okoznak, könnyedén eltűnnek a forgalomban.

A fentiek alapján az MGE azt javasolja, a kormány mielőbb tegye kötelezővé a segédmotoros kerékpárok rendszámmal való ellátását is. Ezzel egy időben – olasz, francia, spanyol példára – tegye lehetővé a motorok használatát 125 köbcentiméterig B kategóriás jogosítvánnyal is (lásd http://www.vg.hu/feketegazdasag).

A motorpiacot – amelynek csúcsidőszaka a márciustól június végéig terjedő négy hónap – nagyon megviselte a bankválság, miután megszűntek a csekély kezdőrészlettel hosszú időre adott hitelek. És miután a motorvásárlók is elsősorban svájcifrank-alapú devizahiteleket vettek föl, itt is ugyanaz a helyzet, mint az autópiacon. Manapság a kétkerekűek négyötöde készpénzért kel el, vagy beszámítják a vevő régi járművét. Mivel a vevők nagy része 800 ezer–1,2 millió forint közti sávban keres ütőképes járművet, látványosan nőtt a Magyarországra behozott használt motorok száma. Amíg az első negyedévben 419 új jármű talált gazdára, addig a használtak közül 835, és szinte kizárólag 400–850 köbcentiméter közöttiek. Másrészt a használtmotor-import derékhada kérdéses műszaki állapotban lévő nyolc-tíz éves jármű.

Így a motorkerékpár-márkakereskedők manapság nem az eladásból, hanem a szervizből és főleg a kiegészítő felszerelések, valamint bukósisakok és ruházat árusításából élnek, amelyekre a motorosok többet áldoznak, mint korábban.