"Az IMF-hitelkeretből rendezzék az egészségügyi béreket"

Pusztán az egészségügyi ellátórendszer átszervezéséből négy, nyolc, vagy akár tíz év alatt sem lehet kitermelni akkora forrást, amiből az orvosok és egészségügyi dolgozók bérét jelentős mértékben lehetne emelni; abban tehát nem szabad reménykedni, hogy csupán az egészségügy belső forrásaiból és tartalékaiból megoldható lenne az ágazat humánerőforrás kérdése – nyilatkozta a Semmelweis Tervvel kapcsolatban Selmeczi Kamill.

Megjegyezte: a terv tartalmas, szép munka, végigtaglal minden elemet, ami ahhoz kellene, hogy egy jobb minőségű ellátórendszer működjön idehaza. “Csakhogy ma nem ez a fő probléma, hanem az, hogy – az alacsony jövedelmek miatt – egyre kevesebb lesz az ellátást nyújtó orvosok és egészségügyi dolgozók száma” Mint mondta: nem értik a fejlesztések felfuttatását akkor, ha ezek humánerőforrás igényére sem a Semmelweis Tervben, sem másutt nincs válasz. 

Éppen ezért úgy látják: a kormányzati tervben vázolt átalakítással párhuzamosan - többletként - vissza kellene pótolni az egészségügyben az elmúlt években onnan kivont forrásokat. A orvosszövetségi elnök szerint számítások igazolják, hogy évente százmilliárd forint forrás kellene az egészségügyben arra a célra, hogy legalább a jelenleg a rendszerben dolgozókat, orvosokat és egészségügyi dolgozókat, meg lehessen tartani.
“Évente bele kellene tenni ezt a százmilliárdot a kasszába, tisztán és egyszerűen csak az orvosok és egészségügyi dolgozók bérére” - tette hozzá. Ebből elérhetővé válna első lépésként a rezidens szövetség által is kívánatosnak tartott nettó kétszázezer forintos induló orvosi fizetés, illetve az emelés nyomán keletkező bérfeszültségek is orvosolhatóak lennének a folyamatos forráspótlás révén -hangoztatta a nyilatkozó. 

A felvetésre, hogy erre a mértékű forráspótlásra vélhetően nincs költségvetési pénz, Selmeczi Kamill úgy reagált: véleményük szerint pedig volna rá forrás. Abból az IMF-hitelkeretből lehetne előteremteni a szükséges pénzt, amelyből a kormányzat nemrég visszavásárolta a Mol-részvényeket az oroszoktól, és amely keretben “még van pénz”. Az elnök emlékeztetett: ezzel nem nőne tovább az államadósság, hiszen a kormányzat a Mol-részvények kivásárlásakor is megerősítette ezt.
Ebből és a Semmelweis Tervben vázolt egyéb alternatív forrásteremtésből – például a “hamburger adóból” - legalább a ciklus végéig igenis meglenne az egészségügy talpra állításának forrása, de fontos lenne mindjárt a terv induláskor plusz pénzeket tenni a rendszerbe – hangsúlyozta Selmeczi.

Emlékeztetett: nincs olyan átalakítás, ami ne járna forrásigénnyel. Ha a tervezett átalakításból származó megtakarításokat és felszabaduló forrásokat az egészségügyi dolgozók béremelésére fordítják, ahogy a kormányzat ígérte, akkor az átalakítást magát miből finanszírozzák majd? - tette fel a kérdést Selmeczi. Megjelenik például az ellátórendszerben egy, az államapparátushoz kapcsolódó bürokratikus intézmény, ennek kialakítására is forrás kell, “mert nyilván nem bruttó százhúsz ezer forintért fognak dolgozni az ellátásszervezésben közreműködő menedzserek”.

Az Alapellátó Orvosok Szövetsége tehát úgy látja: most is lehetne pénzeket fordítani a bérfejlesztésre a gyógyító ágazatban, de pillanatnyilag mégis más célokra kerülhet többletforrás; olyan területekre, amelyek nem közvetlenül a betegellását és az egészségügyi dolgozók megtartását szolgálják. A szövetség ugyanakkor azt szeretné elérni, hogy most mégis az utóbbi cél váljon prioritássá – szögezte le Selmeczi Kamill.