Még kevés jut kutatás-fejlesztésre

Tavaly a huszonhét uniós tagállam a GDP 2,01 százalékát költötte kutatás-fejlesztésre, ez rekordösszeget, durván 236,5 milliárd eurót jelent. Nagy volt azonban a szórás, például Finnország közel négy, ugyanakkor Románia csak 0,47 százalékot szánt k+f-re, amely pedig az uniós versenyképesség erősítésének egyik kulcsfontosságú területe. A tavaly útjára indított Európa 2020 stratégiában 3 százalékos arányt tűzött ki az unió – hasonló célt fogalmazott meg egyébiránt tíz évvel korábban a lisszaboni stratégiában is, igaz, 2010-re.

A legfrissebb, 2009-es adatok szerint a k+f-re biztosított források 0,65 százaléka származott közpénzből, s 13 százaléka – mintegy 10,6 milliárd euró – volt állami támogatás. Ez is jobb arány a korábbinál, az elmúlt tíz évben folyamatosan nőtt az állami támogatás aránya a kutatás-fejlesztés-innovációs kiadások finanszírozásában – derül ki a Brüszszelben tegnap közzétett eredménytáblából. 2005-ben ez az arány még csak a GDP 0,5 százalékára rúgott.

Az EU versenyképességének erősítését célul kitűző Európa 2020 stratégia egyik kulcsfontosságú eleme a k+f+i-re fordított állami kiadások, segélyek összegének a növelése – s mellette a környezetvédelemre, a regionális fejlődésre és az oktatás-képzésre. Ezeken a területeken ugyanis az állami segélyek kiigazíthatják a piaci botlásokat, javíthatják a piacok működését, és ezzel erősíthetik Európa versenyképességét.