Száz éves az IBM

1911 június 16-án három, blokkoló órákat és mérlegeket gyártó cég egyesült, létrehozva a Computing Tabulating Recording Co. nevű vállalatot, amely 1924-ben váltott International Business Machines (IBM) névre. Bár a New York államban útnak induló vállalat eleinte még sajtszeletelőket is gyártott, hamarosan átnyergelt az ős-számítástechnikára, amikor a harmincas években piacra dobta első lyukkártya olvasóit. Ezekkel a gépekkel rögzítették 26 millió amerikai állampolgár adatait az újonnan induló társadalombiztosítási rendszerben.

A vállalat a második világháború után a mainframe rendszerek fejlesztésével őrizte meg úttörő pozícióját, a hatvanas években az IBM volt az egyetlen tech cég, amely helyet kapott a Fortune 500-as listáján. Az 1950-ben kezdődő évtizedben a vállalat 5 milliárd dollárt invesztált a cégek számára használható, könnyen frissíthető számítógépek fejlesztésébe. 1956-ban az IBM dobta piacra az első, mai winchestert, 1971-ben pedig az első floppyt. De az IBM nevéhez fűződik az üzletekben a mai napig használt bárkód rendszer és az ATM hálózat kifejlesztése is, csakúgy, mint a hozzájuk tartozó mágnescsíkkal ellátott bankkártyáké.

A paternalista vállalat mintaképeként az IBM volt az első cég az Egyesült Államokban, amelyik életbiztosítást fizetett alkalmazottainak és fizetett szabadságra küldte őket és klubokat tartott fent a számukra. A nyolcvanas évekre azonban a megbízhatóságáról híres óriáscég nehézségekkel nézett szembe a változó üzleti környezetben - írja az AP. 

Az IBM legnagyobb dobása egyben talán a legnagyobb bukása is lett. 1981-ben bemutatta az első személyi számítógépet. Az Intel processzorával hajtott PC-re telepítendő szoftverek készítési jogát azonban nem tartotta meg, ehelyett átadta egy Microsoft nevű induló vállalatnak…Hamarosan kiderült, hogy a hardver, amelyet az IBM-et követve számtalan cég kezdett gyártani, jóval kevésbé értékes, mint a szoftver, amely működteti, ezen a téren pedig az IBM nem rendelkezett ütőkártyával.

A kilencvenes évekre az IBM puszta léte is veszélybe került, ekkor egy az IT szektorban járatlan menedzser vette át a vállalat irányítását és radikálisan átalakította a céget. Több mint 150 ezer állást szűntetett meg az évtizedben és megakadályozta a vállalat feldarabolását. A szakmai támogatásra és az adattárolási szolgáltatásokra helyezte a hangsúlyt és ezzel sikeresen vészelte át a gazdasági hullámvölgyeket. Ma az IBM a tizennyolcadik a Fortune 500-as listán, háromszor akkora, mint a Google és kétszer nagyobb, mint az Apple. A vállalat évente 6 milliárd dollárt szán kutatás-fejlesztésre és időnként látványos újdonságokkal rukkol elő: a közelmúltban például Watson nevű szuperszámítógépe megverte a legjobb Jeopardy játékosokat.