10-30 ezres bérkülönbség - Új kormányterv az egészségügyben

Uniós forrásból 12 milliárd forintot hagyott jóvá a Nemzeti Fejlesztési Minisztérium az egészségügyben dolgozó szakorvosok és szakdolgozók továbbképzésére és továbbfoglalkoztatására – jelentette be tegnapi sajtótájékoztatóján Szócska Miklós egészségügyért felelős államtitkár.

A pályázati feltételekről augusztus második felében egyeztetnek a szakmai szervezetekkel és kamarákkal, a kiírás szeptemberben várható. Az egészségügyi dolgozók megtartása mellett komoly segítség ez az intézményeknek – reflektált az államtitkár bejelentésére Rácz Jenő, a Magyar Kórházszövetség elnöke, a veszprémi kórház főigazgatója.

Intézményében például onkológiai központ épül, így szükség lesz onkológus szakorvosok képzésére. Egyébként nincs egységes recept, hogy a kórház kifizeti-e vagy sem a képzés költségét. Veszprémben átvállalja a dolgozóktól. Így az átképzés ideje alatt a kórház fizeti dolgozója alapbérét, a heti egyszeri utazási költséget, a lakhatás költségeit, s fizeti a képzésen lévő orvos helyettesítését is, amely évi 2,5-3 millió forintot taksál.

A Magyar Egészségügyi Szakdolgozói Kamara elnöke is nagy lehetőségnek tartja a 12 milliárdos forrásbevonást. Ám Balogh Zoltán szerint csak akkor lesz valódi haszna a szakdolgozók körében, ha a pályázattal együtt megváltoztatják a gyógyítás minimumfeltételeiről szóló rendeletet, s rendezik a szakdolgozói kompetenciákat. A jelenlegi szabály ugyanis nem nevesíti az egyes szakdolgozói szakmacsoportokat, így a munkáltatónak nem érdeke, hogy beiskolázza dolgozóját, annál inkább, mert nővérhiány van.

A jelenlegi gyakorlat inkább azt mutatja, hogy a továbblépés érdekében a szakdolgozók saját maguk jelentkeznek valamilyen továbbképzésre. Akinek van rá pénze, megéri a fél-egy millió forintos saját költségen megszerzett szakvizsga, hiszen jobb lesz a munkaerő-piaci pozíciója. S mivel 10-30 százalékos bérkülönbségek vannak az egyes kórházakban, ez 10-30 ezer forintos többletjövedelmet is jelenthet, a képzettebbek jól el tudnak helyezkedni. Ha a minimumrendelettel harmonizálják a szakképzési pályázatot, akár visszaszerezhetők azok az általános ápolói végzettségű dolgozók is, akik az 1990-es évek közepéig végezték el az egészségügyi iskolát, de a rossz keresetek miatt máshol helyezkedtek el – tette hozzá Balogh Zoltán.

Rácz Jenő úgy véli, hogy a tervezett intézményi struktúraváltást is segítheti ez az intézkedés, hiszen az intézmények feladatainak változásával szükség lesz a dolgozók átképzésére is.

A rezidenseknek két hete meghirdetett ösztöndíj elnyeréséhez hasonlóan, ennél az ösztöndíjnál is feltétel, hogy a nyertesnek a szakképzési idővel azonos ideig hazai kórházban kell dolgoznia, és nem fogadhat el sem hálapénzt, sem különféle juttatásokat az egészségügyi beszállítóktól. A 12 milliárd felét a dolgozók továbbképzésére szánják, a másik felét az intézmények a továbbfoglalkoztatásra fordíthatják. Szócska Miklós a Világgazdaságnak azt is elmondta: várhatóan év végén juthatnak pénzhez a pályázók, s ugyan az uniós forrás két évig áll csak rendelkezésre, de bízik a gazdasági helyzet javulásában s annak függvényében a hazai egészségügyi források gyarapodásában.