Ősztől tovább nőhet a bizonytalanság. Nem kizárt ugyanis, hogy a ma még nyugat-európai laborok által elfogadottnak minősített mézet fél év múlva szennyezettnek ítéli a magyar hatóság. A már működő, de akkreditációt még nem nyert nyíregyházi SGS Hungária Kft. laboratóriuma ugyanis hasonló eszközökkel, de jóval szigorúbban mér. Míg a belga Westling laboratórium a 2 mikrogrammos antibiotikum-tartalom alatti mintákat automatikusan tisztának minősíti, a nyíregyházi labor 0,1 mikrogrammos skálát használ. „Így ha a labor novemberben megszerzi az akkreditációt, nem tudjuk, mihez kell tartani magunkat” – mondta el lapunknak Horváth Zsuzsa. A mézcsomagolással és -kereskedelemmel foglalkozó Mézeskert 2002 Kft. ügyvezetője elmondta: így amire egy belga labor azt mondja, hogy nem tartalmaz antibiotikumot, az egy magyarban megbukhat.
„A gond az, hogy az egyes tagállamok eltérően értelmezik ugyanazt a jogszabályt, és a magyar hatóságok mindezt ésszerűtlenül teszik” – nyilatkozott a Világgazdaságnak Bross Péter. Az Országos Magyar Méhészeti Egyesület (OMME) elnöke szerint a hazai hatóságok „nem tudnak egy uniós jogszabályt értelmezni”, ezzel pedig egy egész ágazatot tesznek tönkre.
A méhészet ráadásul nem is jelentéktelen gazdasági tényező. A körülbelül 15 ezer kisebb-nagyobb magyar méhészet áttételesen 40-50 ezer embernek biztosít megélhetést, és évente megközelítőleg 25 milliárd forintnyi értékű mézet termel. A hazai össztermelés több mint 80 százaléka exportra kerül, Magyarország produkálja az EU méztermelésének körülbelül a tizedét.
Tabajdi felvetette azt is, hogy a méhek téli táplálására szánt cukrot sorolják „ipari cukor” kategóriába.
Tabajdi felvetette azt is, hogy a méhek téli táplálására szánt cukrot sorolják „ipari cukor” kategóriába. -->
Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.