Moszkva harcol a gabona-nagyhatalmi szerepért

Ezt Jelena Szkrinnyik földművelésügyi miniszter jelentette ki, aki szerint Oroszország a júliusban kezdődött 2011-2012-es szezon terméséből 18 millió tonna gabonát exportál majd. "Visszaszerezzük pozíciónkat a világ gabonapiacán" – szögezte le a The Moscow Times jelentése szerint.

Közlése összhangban volt a SovEcon vezet orosz mezőgazdasági kutatóintézet elemzőinek becslésével, akik a közelmúltban 3 millió tonnával megemelték korábbi prognózisukat és az idei orosz gabonaexport mennyiségét 18 millió tonnára becsülték. A szárazság előtti 2009-2010-es évben Oroszország 18 millió tonna búzát és 2,8 millió tonna árpát exportált.

Szkrinnyik megerősítette, hogy Oroszország idén vélhetően 85-90 millió tonna gabonát takarít be a tavalyi 61 millió tonna után. A világ harmadik legnagyobb gabonaexportőre július elsejével lépett vissza a világpiacra az exporttilalom megszüntetésével és a kormány közlése szerint eddig 6,5 millió tonna gabona kivitelére érkezett igény a vámhivatalokhoz. 

A globális gabonapiac az orosz gabonaexport tilalmára azzal reagált, hogy növekedtek a gabonaárak, és csökkentek a jelentős globális élelmiszertermelők részvényeinek kurzusa, míg a gabonafogyasztó országok elkezdtek alternatív gabonaszállítók után nézni. Az orosz gabonaembargó azonban nem idézett elő a világon gabonahiányt, a kieső exportőrök helyét más kereskedők vették át.

Most, hogy a gabonaexport tilalmát feloldotta, Oroszországnak vissza kell szereznie a globális gabonapiacokon korábban elfoglalt pozícióját. Moszkva az embargó előtt egyike volt a világ négy fontos gabonaszállítójának (az Egyesült Államokkal, Kanadával és az Európai Unióval együtt) és évente több mint 20 millió tonna gabonát exportált.

A gabonaexport tilalmának feloldása komoly dilemmát jelent Moszkvának: a legnagyobb termelők a korlátlan kivitel mellett kardoskodnak, és ez ugyan élénkíteni a szektort, de egyúttal magasabbra emelné a gabonaárakat belföldön. Dmitrij Medvegyev egyébként a tilalom feloldását éppen azért üdvözölte, mert reményei szerint Oroszország így visszatérhet az olyan nyereséges piacokra, mint Egyiptom. Ugyanakkor az orosz központi bank exportadó kivetését javasolta a külföldi értékesítés korlátozása érdekében, mivel meglátásuk szerint a túlzott kivitel jelenti a legnagyobb veszélyt az orosz kormány azon tervére, mely szerint a jelenlegi, csaknem 10 százalékos inflációt 7 százalékra szorítják le.