Energiafaló családi házak

Hatalmas űr tátong a lakástulajdonosoknál energetikai korszerűsítésre rendelkezésre álló összeg és a között, amennyit ténylegesen el kellene költeni szigetelésre és nyílászárócserére. A múlt héten e célra felkínált 1,6 milliárd forint támogatást az érdeklődők pillanatok alatt elkapkodták, a folytatás viszont még nem látható. Ráadásul a hazai háztartások háromnegyedének nincs megtakarítása, s a háztartásoknak csak a 16 százaléka készül hőszigetelésre.

Megkongatták a vészharangot a Knauf Insulation szakértői: miközben a korábbi szigetelési programok a panellakásokra összpontosítottak, kiderült, hogy igazi energiamegtakarítás a társasházaknál és a paneleknél fajlagosan sokkal nagyobb energiaigényű, de csak 23 százalékban leszigetelt családi házak esetében érhető el. Azt, hogy milyen hatalmas energiamennyiségről és pénzről van szó, jól mutatják a számok: Magyarországon a teljes elsődleges energiafelhasználás köthető a lakóépületek fűtési és melegvízenergia-igényéhez (360 petajoule), ez majdnem annyi, mint amennyi energiahordozót az öszszes hazai nagyerőmű egy év alatt eltüzel. E hőigény 81 százaléka a családi házakban jelentkezik. Ha az összes családi házat leszigetelnénk, akkor – gáztüzelést feltételezve – évente mintegy 100 milliárd forintot lehetne megtakarítani.

Ám ennek elérése vágyálomnak tűnik. „Magyarországon a családi házak energetikai korszerűsítésére nincs életképes ösztönző program” – mutatott rá a Knauf. Közben a KSH szerint a meglévő lakóépületek zöme a következő évtizedekben is használatban lesz, energiahatékonysági korszerűsítésük és szigetelésük tehát elodázhatatlan.

Nemzetközi példák azt sugallják, hogy egy energiahatékonysági beruházás megáll a saját lábán is. Az államnak nem feltétlenül finanszíroznia kell e fejlesztéseket, de ösztönzőkkel, jogszabályokkal, adókedvezményekkel katalizálhatná a folyamatot. A mai rendszer fő hibája, hogy a beruházás utófinanszírozottsága miatt pályázható pénzekhez sokszor épp a rászorulók nem jutnak hozzá.

„A helyzet valóban nem túl ígéretes, de más is következik a számokból” – mutatott rá lapunknak Ámon Ada, az Energiaklub igazgatója. „Egyrészt, a NegaJoule 2020 című kutatásunkból az derül ki, hogy a lakástulajdonosok 22 százaléka készül valamilyen épületenergetikai beruházásra, s hogy a 60 százalékuk, azaz mintegy 500 ezer háztartás csak állami támogatás mellett vágna bele a korszerűsítésbe. Még mindig marad több mint 300 ezer háztartás, amely támogatás nélkül is belefogna a korszerűsítésbe. További körülmény, hogy a háztartások 4-5 százaléka hajlandó lenne banki hitelt is felvenni ilyen célra. E munkálatok a közvetlen hasznukon túl pluszfoglalkoztatást jelentenek, az államnak pedig többlet-adóbevételt hozhatnak. Ehhez azonban kiszámítható szabályozási környezetre van szükség, főként arra, hogy a beígért támogatási programok el is induljanak. A múlt heti, 1,6 milliárdos támogatási keret gyors kiürülése azt is mutatja, hogy a lakástulajdonosok vártak és készültek a kiírásra, s hogy az összeg többszöröse is gyorsan elfogyna. Fontos az is, hogy milyen új építési szabályokhoz kell alkalmazkodniuk a felújíttatóknak, építtetőknek.

„Az erős ingatlankínálati piacon a kiszámíthatatlan energiaköltségek mellett az egyik fő elmozdulási pont az energetikai korszerűsítés. Vevői oldalon a rezsiköltség az egyik legfontosabb szempont, vagyis egy energetikailag korszerű ingatlan vonzóbb. A majdani vagy aktuálissá vált eladást így nagyban segíti a beruházás” – mondta lapunknak Rutai Gábor, a Duna House PR- és elemzési vezetője. A beruházás értéke beépül az ingatlan árába, hiszen a pályázati támogatás mellett rövid idő alatt várható a megtérülés. Szerinte ma az ingatlanpiacon nem feltétlenül számíthatnak extraprofitra az eladók, de a többi eladóval szemben szerzett versenyelőnyük is hatalmas érték a kisszámú vevőért folyó küzdelemben. A várhatóan kisebb rezsiköltségek mellett további előnye a korszerűsítésnek, hogy az esetleges külső homlokzatszigetelések az 1992 előtt épült ingatlanoknál esztétikai javulást is hozhatnak.

A válság előtt a megkérdezettek nagy része tervezte ingatlanja eladását s újba költözést, és csak kisebb részük vágott volna bele újításba, de ez 2010-re megfordult. Összességében az energetikailag korszerű ingatlanok mindenképp vonzóbbak, ha nem is feltétlenül drágábbak. E piacon ez hatalmas előny.

Jön a nyilvános mérce

Jövő év januárjától az ingatlanok eladásakor már fel kell mutatni az energiatanúsítványt. Ha valakinél eddig nem volt szempont a lakás energetikai állapota, akkor hamarosan találkozik ezzel a szemponttal, és hamarosan beépül a köztudatba, mint például a háztartási gépek esetében is történt. A kis energiafogyasztású ingatlanok majdani eladói így nem várt előnyre tehetnek szert, hiszen publikussá válik az ingatlan ilyen irányú adottsága.