Erőművek: Kudarcba fulladt a KÁT-utáni szabályozás

Nem hozta meg a várt sikert az az áramtőzsdei konstrukció, amelyen keresztül eladhatnák a villamos energiát a kötelező áramátvételi és ártámogatási rendszer (KÁT) megszűnése után az érintett erőműtársaságok. Közülük sokan, 82-en léptek be abba a júliusban kizárólag nekik létrehozott elszámolási rendszerbe (mérlegkörbe), melynek áramát a HUPX egy csomagban, egységes áron kínálja.

A sikertelenség fő oka, hogy ezeknek az erőműveknek a többsége nem tudja versenyképes áron előállítani az áramot. „Ma már csak azok termelnek, amelyeket hőszolgáltatási kötelezettségük erre kényszeríti. A többiek néhány hét próbálkozás után elkezdtek nullás menetrendet leadni az áramtőzsdén, vagyis mindennap azt jelezték, hogy másnap egyáltalán nem visznek oda villamos energiát. Egyesek mérlegelik, hogy október 1-jétől kilépnek a KÁT-mérlegkörből” – válaszolt lapunknak Bercsi Gábor, az áramot és hőt egyszerre termelő társaságokat tömörítő szövetség, a Magyar Kapcsolt Energia Társaság (MKET) elnöke.

Arra vonatkozó kérdésünkre, hogy a KÁT-mérlegkörnek ténylegesen hány tagja aktív a HUPX-en, s jellemzően mennyit forgalmaznak, nem kaptunk választ a tőzsdetársaságtól, mondván: „Ezek érzékeny információk, ráadásul nincs is rálátásunk arra, hogy az egyes termelőket mi befolyásolja termelésük volumenének meghatározása során. Ami biztos, hogy az értékesítők többsége rendszeresen nyújt be menetrendet a szervezett piaci továbbértékesítéshez.”

A kapcsolt termelők többsége annak ellenére versenyképtelen, hogy az állam egyszer már a hónuk alá nyúlt. A szabályozás eszközeivel olcsóbb gázhoz próbálta juttatni őket, hogy lejjebb szoríthassák a költségeiket. A társaságok azonban a késői időzítés miatt, s mert a felkínált gáz nem volt olcsóbb a piacinál, nem tudtak élni a lehetőséggel.

A cikk teljes terjedelmében csak előfizetőink számára elérhető. A cikket - az összes mai cikkel együtt - egy emelt díjú SMS elküldésével olvashatja el.