A kormány keddi bejelentése szerint novembertől a gázolaj jövedéki adója 110 forint lesz a jelenlegi 97,35 forinttal szemben, a benziné nem változik, 120 forint marad.
Az eheti nagykereskedelmi üzemanyagár-emelés nyomán a dízel literjét átlagosan 371 forintért vehetik meg a kutaknál az autósok, ám mivel a töltőállomások árai között 20-25 forintos különbség is van, az autópályák mellett már most is közelíti-meghaladja a gázolaj kiskereskedelmi ára a 400 forintot.
Az átlagár a jövedéki adó emelése után, eheti árakon számolva, biztosan eléri-meghaladja a 387 forintot, aminek következtében már nemcsak a sztrádák mellett kell kifizetni több mint 400 forintot a dízelért. A társaságok ugyanis a jövedékiadó-emelést maradéktalanul érvényesíteni fogják az árakban, ugyanúgy, mint korábban az áfa-emelést, mert ha nem így tennének, akkor korlátoznák a versenyt.
Az ár biztosan hatni fog a keresletre is: a Magyar Ásványolaj Szövetség tagvállalatainak töltőállomásain az idén az első félévben 614,9 millió liter benzint és 756 millió liter gázolajat értékesítettek, a benzineladások 6 százalékkal csökkentek, a gázolajeladások viszont 1,5 százalékkal nőttek a bázishoz képest. Tavaly az első hat hónapban 654,8 millió liter benzint és 745,2 millió liter gázolajat adtak el.
A szövetség korábbi közlése szerint továbbra is fennáll az a tendencia, hogy az eladások összességében valamelyest csökkennek, az első félévben 2,1 százalékkal. Ennél rosszabb képet mutatnak a júliusi adatok, amelyek szerint a benzin kereslete 12 százalékkal, míg a gázolajé 5 százalékkal esett vissza az egy évvel korábbihoz képest.
A Forensis Autóklub nemrégiben publikált felmérése szerint az autósoknak ugyanis mindössze harmada mondja azt, hogy az áremelkedések ellenére továbbra is ugyanannyit autózik, mint egy évvel ezelőtt, miközben a megkérdezett autóvezetők több mint fele már 25-50 százalékkal kevesebb kilométert tesz meg autójával a magasabb üzemanyagárak miatt. Mintegy 90 százalékuk sokkal jobban megnézi, hogy olyan benzinkútnál tankoljon, ahol alacsonyabbak az üzemanyagárak, miközben a megkérdezettek több mint harmada 5-10 ezer forinttal kevesebbet költ havonta tankolásra, mint a múlt évben, 10 százalékuk pedig már nem tankol rendszeresen.
A Forensis szerint a felmérés egyik legfontosabb üzenete az, hogy az autós családok 35 százaléka a kevesebb tankolással, 31 százaléka pedig a szórakozásra költött összegek csökkentésével próbálja ellensúlyozni az üzemanyagok drágulásával járó plusz kiadásokat.
Arra a kérdésre, hogy vajon milyen üzemanyagár esetében nem lennének hajlandók rendszeresen tankolni az autósok, 2-3 százalékuk azt mondta, már most sem tankol rendszeresen, közel 50 százalékuk pedig abbahagyná a rendszeres üzemanyag vásárlást, ha a benzin illetve a dízel ára elérné a 400 forintos literenkénti szintet. Ezzel szemben negyedük úgy gondolja, hogy bármilyen üzemanyagár mellett rendszeresen tankolna.
A benzin kiskereskedelmi árának 38 százaléka a termelői ár, 4,4 százaléka a nagykereskedelmi, illetve 3,7 százaléka a kiskereskedelmi árrés, 33 százaléka a jövedéki adó, 1 százaléka a készletezési díj. A gázolaj esetében a termelői ár 41 százalék, a két árrés 6,8, illetve 3,7 százalék, a jövedéki adó 27 százalék, a készletezési díj pedig megegyezik. Mindkét üzemanyag a 25 százalékos áfa alá tartozik.
Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.