A foglaltsági rátát tekintve Magyarországon kevésbé rózsás a helyzet – mondta a TurizmusOnline-nak Glaser Gyula, a Magyar Kastélyszállodák Szövetsége - korábban egyesület - egykori elnöke. Az ágazat válsága a szakértő szerint nálunk W alakot ölt, a másfél évvel ezelőtti mélypontot követően újabb gyengélkedés következett. 2010 első negyedévében épp hogy 25 százalékos volt a házak kihasználtsága.
Az akkor a KSH által is mért 15 kastélyszállóban 12 ezer vendég töltött összesen 23 ezer éjszakát. Mindehhez hozzájárult - ahogy Glaser fogalmaz - egy gyilkos árverseny is.
Akik viszont igen, azok akár 12-16 ezer forint/éj áron is odaadták szobáikat, mely annak ellenére, hogy megtartja vagy akár emeli is az érkezések és vendégéjszakák számát, nem hoz semmit a konyhára - vázolja Glaser, hozzátéve példaként, hogy egyes szállodákban ugyan 30 százalékkal nőtt 2011-ben a vendégek száma, az árbevétel viszont az előző évivel azonos szinten maradt.
Bartha Sándor, a ma 10 tagot számláló, újjáalakult szövetség jelenlegi elnöke szerint a kilábalást nehezíti az Üdülési Csekk levonulása és a Széchenyi Pihenő Kártya lassú bevonulása, illetve az kettő közti átmeneti állapot. Ahogy a külpiacok terén hátrányt szenvedünk versenytársainkkal szemben a magas áfa miatt. Egyes országokhoz képest, mint Svájc, ahol turizmust igen alacsony, 2 százalék körüli áfával terhelik, még a 18 százalékos, kedvezményes áfa is sok - véli Bartha. Harmadik okként a munkavállalók idejének eddigi, kevésbé rugalmas kezelését hozza fel, melyen változtathat az új munka törvénykönyve, így könnyebb mozgatni a személyzetet, és az igények alakulásának megfelelően beosztani őket.
Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.