Magyar szállodahelyzet: Több a vendég, kevesebb a bevétel

Az országosan mért 60,4 százalékos szállodai szobafoglaltság 0,5 százalékponttal jobb volt, mint a bázisban, a nyár utolsó hónapjában a bruttó szállodai átlagár 6,1, a RevPar mutató (egy kiadható szobára jutó szobaárbevétel) 5,3 százalékkal romlott. A beutazás szempontjából tíz legfontosabbnak tartott piacunk közül kilencről növekedés mutatható ki, ugyanakkor a legnagyobbnál, a németnél csökkent a vendégéjszakák száma. Két számjegyű bővülést néhány régióbeli ország – Lengyelország, Csehország, Oroszország – esetében sikerült elérnünk.

A kereskedelmi szálláshelyeknél a vendégéjszakák száma 2011. január–augusztus között Észak-Magyarországon 5,4, Dél-Alföldön 4,3, Közép-Dunántúlon 2,6, Nyugat-Dunántúlon pedig 0,9 százalékkal nőtt, ugyanakkor Dél-Dunántúlon 22, a Balatonnál 9,2, Észak-Alföldön 6,4, a Tisza-tónál 5,1 százalékkal csökkent. Az elemzésből többek között az is kiderül, hogy Európában 2011 augusztusában is nőtt a szállodák kihasználtsága, de az átlag szobaárak az idén először csökkentek, a kontinenst tekintve 2011 első nyolc hónapjában Kelet-Európában érték el a legnagyobb bővülést.

Az STR piackutató felmérésében szereplő 41 város közül Budapest szállodáinak teljesítménye augusztusban szobafoglaltságban a 22., nettó átlag szobaárban a 40., nettó RevParban pedig a 39. helyre volt elegendő. Az Opten céginformációs rendszer adatai szerint 2011. I–III. negyedévében folytatódott a szállodák ellen megindított felszámolási, végelszámolási és csődeljárások számának növekedése, ez az ebben az ágazatban működő vállalkozások romló jövedelmezőségi, illetve pénzügyi helyzetére utal.

Tetszik az elképzelés

A MSZÉSZ örömmel értesült arról, hogy a budapesti kerületek a fővárossal együttműködve egységes idegenforgalmi adó alkalmazásáról döntöttek. A szövetség állásfoglalásában az áll, hogy a megállapodás alapján Budapest turisztikai promóciójára a jövőben mintegy 1,4 milliárd forint többletforrás állhat rendelkezésre úgy, hogy a beszedett 4 százalékos adómérték negyedét, vagyis 1 százalékot egy közös marketingalap létrehozására fordítják. Az MSZÉSZ szerint a mostani döntés megalapozhatja, hogy Budapest turizmusa csökkentse versenyhátrányát régiós vetélytársaival szemben, és a jelenleginél nagyobb bevételeket realizáljon. A szövetség szerint az egységes, 4 százalékos idegenforgalmi adó alkalmazása mellett fontos lenne az egységes értelmezés és a beszedés egyszerű végrehajthatósága is.